231) Á.

ESZIK...

ISZIK...

ALSZIK...

ÁLL...

ÜL...

KÚSZIK-MÁSZIK...

JÁTSZIK...

230) Találkozás

Kisgyereknek kis ünnep, nagyszülőknek nagy ünnep!

Játékkal, jókedvvel...
Kúszással-mászással... autókázással..., brummogással...

Aranyos!

Köszöntünk Téged!

Á-Papa és V-Mama!

229) Végre találkozunk!

Karácsonykor láttuk az "aprókánkat".
Az időjárás "közbeszólt".
Nem volt tanácsos autóba ülni, nem volt biztonságos az utazás...
...sok hó, szélvihar, nagy hideg...
...
...de most szombaton utazunk és meglátogatjuk Á.-t a 11 hónapos unokánkat és a szüleit.
Jó lesz újra látni őket.
A skype mégsem ugyanaz, mintha közel lennénk...
...már csak az idővel versenyzünk...
(:-)

228) "5 éves, udvarias vásárló"

...vásároltunk a hétvégén.
E. már olyan nagy, hogy a bevásárlókocsit képes egyedül húzni-tolni.
Ügyesen egynsúlyoz vele, sőt készségesen segít a bevásárlásban is...
Rakosgattuk a portékákat...
A tejtermékeknél állt két beszélgető pár két bevásárlókocsival. Kissé eltorlaszolták a tejhez vezető utat...

Mire E:

-"KÉRLEK, LÉGYSZÍVES..."
...majd "KÖSZÖNÖM!"

...no comment...

(:-)


(:-)

227) ...két generáció beszélget...

...hogy mi történt az óvodában, s melyik a legklasszabb játék, és ki a legjobb játszó pajtás...
...ezekről folyt a jó kis beszélgetés Juló néni (99. éves) és az unokánk (5 éves) között...

Aztán búcsúzáskor az öt évesünk mondta:
-"Szia Juló néni! Gyógyulj meg!"

...nagy öröm a csipkeverő Juló néni 99. születésnapja...
...az örömbe azért vegyül üröm is, mert az elmúlt héten kórházba került...
...erősítésre, szakszerű ellátásra szorul...
...
...bementünk és meglátogattuk őt a kórházban...
G. lányommal, E. ötéves unokánkkal és a férjemmel...

Négy generáció találkozott!

226) 99. születésnapi köszöntés...

Névnapod és 99. születésnapod alkalmából köszöntünk Téged Juló Néni!

Kívánunk Neked nagyon jó egészséget!

...a csládom apraja és nagyja!

225) "...majdnem megrémültem!"

Élménybeszámolót tartott E., az öt éves unokánk.
Anyjával ellátogattak a B.-i ÁLLATKERTBE.
Szokássá vált náluk, hogy télen több órás állat néző programjuk van.
Most is ezt tették...
...s telefonon megtudtuk, hogy...
"Mama! Képzeld el, félelmetes volt a sok pók, meg bogár, amiktől majdnem megrémültem...
...de a fától nem ijedtem meg!"
Ez a "fa" pedig a botsáska volt, amit én a telefonba "bocsáska" néven hallottam.
(Jót nevettünk az elhalláson!)

G., a lányom, (E. anyukája) pedig így kommentálta az állatkerti kirándulásukat:
"Kevesen voltak az állatkertben, csak az ilyen dilis anyukák, mint én vagyok, vitték el e gyereküket állatkerti látogatásra..."

Gyerekem! ...ennyi belefér! Kell egy kicsit dilis anyukának lenni!


Nekem tetszik!!!
(:-)

224) ...V I S S Z A L A P O Z Ó...

...márciusban lesz egy éve, hogy írom a blog-naplómat...

Korábban úgy döntöttem, hogy megszerkesztem az elektronikus blog nyomtatott változatát is, hogy nap-mint-nap kézbe is vehessük, s hogy bárhol, bármikor olvashassuk..., s akár újratöltődjünk általa...
...
Eddig érleltem a gondolatot...
...
...a terv kész, most pedig a tettek mezejére lépek, mert elkezdem a "kiadványszerkesztés"-t.

V I S S Z A L A P O Z Ó  2011.

lesz a címe, s az elmúlt évben megélt/megírt eseményeket/történeteket "szerkesztem" bele.

- Majd lesz egy "visszalapozó"-d!- mondta egy korábbi beszélgetéskor Sz. E.

Kaptam az ötleten, s ezért lesz a frappáns cím!

Köszi E.!

Nos hajrá!

Itt a következő feladat!
Minden nap egy kicsit "szerkesztem",
...aztán egyszercsak a végére érek!!!!!

Látom lesz feladatom, mert megállapítom, hogy igencsak sokszor lejegyeztem a gondolataimat.

Nincs szorító határidő, csak a szeretet jön elő a kis írások újraolvasásával/szerkesztésével...

...és ha majd kész lesz?
...
...majd jól meglepődünk és nagy-nagy örömmel "fogadjuk" az "új olvasnivalót"...

(:-) (:-) (:-) (:-) (:-) (;-) (:-) (:-) (:-) (:-) (:-)

223) Szomorú történet...

Ma az iskolában az egyik óra utáni tanulóktól való búcsúzásom során elhangzott:

- Vigyázzatok magatokra és ne felejsétek a madarakat is megetetni ebben a nagy hidegben!

...
- Hát tanárnő, a madarakat is megetetnénk, de néha nekünk sincs mit ennünk!

...???...

Pedig minden gyerek a legjobb életet érdemli!

222) ...hideg, hideg, hideg....

...még annál is nagyobb hideg...
Ma megint részesei lettünk a hótakarításnak, de most úgy tűnik, lesz egy kis szünet, mert elállt a hóesés.
Csikorog minden léptünk alatt a hó.
A hólapátolástól/-sepréstől jónéhány izmom fáj.
A férjem szerint: a "vesszőseprűző és hólapátolló izmom" fáj.
Hát persze, mert nem mindennapi munka a hólapátolás -söprés.
Most van itt az ideje, most ezt kell elvégezni.
Még mindig jobb, mint később.
...azért már a kertek alatt közeledik a tavasz, csak még kell egy kis télnek is lennie.
...no de ekkorának, ennyi hóval és ennyire nagy hideggel?
Fázunk, fázunk, fázunk.... és még mindig fázunk.

221) Hűha! Hó, hahó! Hűűűűűűűűűűű! Hóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó!

Ma rendkívüli HÓMUNKÁSOK voltunk!

Mi mindig szerettünk a hóval bánni.
Most is megdolgoztunk a friss levegőn!
A sarki házon körbe a járdán és az udvaron legalább ugyanannyi területen söpörtünk-lapátoltunk.
Lehet, hogy haszontalan volt a sok munka, mert csak esett, meg esett, meg esett..., ahogy annak esnie kell...
Majd délután a hobbin folytattuk...
...
Megetettük/megitattuk/megfuttattuk a kutyákat.
Megetettük/megitattuk a madarakat, sőt még melegedő dobozt/ládát is akasztottam ki az etető mellé, hogy ne fázzanak, ne hüljenek meg nagyon.
...
Jól megtornáztattuk a ritkán mozgatott izmainkat, jól kiszellőztettük magunkat...
Akár szépen nyugovóra is térhetnénk, olyan jól sikerült elfáradnunk...

Kell ám a hó, a hideg, a csapadék, úgyhogy örülünk, hogy "mégsem a kutya ette meg a telet!"

(:-)

220) ...cicakíséret...

...hát igen...
Ez aztán az esemény!
Nem gondoltam volna!
...elkísért a cicánk a boltba!
A nagy hidegben gyors léptekkel indultam vásárolni.

Tóbiás, a tavasz óta felnőtté vált, s most a télre igen meleg "bundaruhát" növesztett cicánk (vagy inkább macskánk) pedig követett...
...lassítottam-gyorsítottam a lépteimet, ő meg "lépést tartott" velem, mögöttem...

Mi lesz a sarkon?
Végiggondoltam, míg elérek a kisboltig, még az úttesten is át kell kelnem... mi lesz?
...
...de a gondolat végére megoldódott a probléma, mert a macskusz-kitekusz nem jött tovább...
...eltűnt...
...bevásároltam...
...szaporáztam haza a lépteimet, mert már nagyon fáztam...
...
...hazaértem...
...
...s ki várt itthon?
Tóbiás!
Ő hamarabb megérkezett.
Lehet, hogy nem is az úton jött haza, hanem kerítéseken át, fel-lemászva.

Elkísért, ...és itthon várt.
Aranyos volt!
(:-)