Á., a másfél éves kisfiú unokánk "nagyágytulajdonosként" felmászott az ágyára, s könyvvel a kezében, a lábát lógatva mondogatta... ...mese, ...mese, ...mese...,
Mi ez, ha nem közlése annak a vágynak, hogy meséljenek neki.
...
Aranyos.
...
Olvassák is a mesét neki a szülei szorgalmasan...
...ez az! újra ismétlődik a kedves gyerekkor! Így van ez jól gyerekeim! Csak meséljetek továbbra is az érdeklődő apróságnak!
(:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése