Á., a majdnem héthónapos unokánk kapaszkodva, segítséggel felül...
...igaz, még nem stabil, de affelé halad...
Nő ez a gyerek!
(:-)
2011. október 17., hétfő
2011. október 16., vasárnap
166) Népszerű a lázmérés
E., az unokánk lázas/beteg lett.
Anyja megkísérelte a lázmérést. Kicsit tartott a művelettől, mert egy éve egy hasonló betegségnél E. nem engedte a lázát megmérni.
Van ilyen a gyerekeknél.
Azt hiszik, hogy ez a művelet az ő "övezetüket" sérti.
-Nő az a gyerek!- mondta a Papa, amikor meghallotta, hogy E. a mostani alkalommal minden zokszó nélkül közreműködött a lázméréskor.
Sőt!!!!!!!!!!!!!!!!!
Anyja megegyezett vele, hogy ha az óra nagymutatója a 12-es állást eléri, akkor lefekvés előtt, 9 órakor megmérik a lázát.
Ez a megállapodás ESTE 3/4 8 körül történt.
E. figyelte az óramutatót és 8 órakor kikövetelte magának a lázmérést.
Sőt!
Annyira megtetszett neki a dolog, hogy neki este 9 óráig négyszer, anyjának meg két alkalommal is megmérték a lázát.
Tényleg nő az a gyerek!
(:-)
Anyja megkísérelte a lázmérést. Kicsit tartott a művelettől, mert egy éve egy hasonló betegségnél E. nem engedte a lázát megmérni.
Van ilyen a gyerekeknél.
Azt hiszik, hogy ez a művelet az ő "övezetüket" sérti.
-Nő az a gyerek!- mondta a Papa, amikor meghallotta, hogy E. a mostani alkalommal minden zokszó nélkül közreműködött a lázméréskor.
Sőt!!!!!!!!!!!!!!!!!
Anyja megegyezett vele, hogy ha az óra nagymutatója a 12-es állást eléri, akkor lefekvés előtt, 9 órakor megmérik a lázát.
Ez a megállapodás ESTE 3/4 8 körül történt.
E. figyelte az óramutatót és 8 órakor kikövetelte magának a lázmérést.
Sőt!
Annyira megtetszett neki a dolog, hogy neki este 9 óráig négyszer, anyjának meg két alkalommal is megmérték a lázát.
Tényleg nő az a gyerek!
(:-)
165) Belátás...
E., az unokánk mondta:
-Nem hallgattam rád Anya, ezért megbetegedtem.
Nagy hűvös helyiségben egy csomó kisgyerekkel, boldog, önfeledt játszadozás, kimelegedésig szaladgálás...
...s már kész is a köhögős/lázas állapot...
(:-(
...
Szobazárka, meleg tea, meleg ágy...
...
Gyógyulás következik!
(Reméljük!)
...ez a tanulási folyamat következő fokozata.
Összerakta, megfogalmazta, ki is mondta..., be is látta... szót kellett volna fogadnia...
E.! Jó az irány!
-Nem hallgattam rád Anya, ezért megbetegedtem.
Nagy hűvös helyiségben egy csomó kisgyerekkel, boldog, önfeledt játszadozás, kimelegedésig szaladgálás...
...s már kész is a köhögős/lázas állapot...
(:-(
...
Szobazárka, meleg tea, meleg ágy...
...
Gyógyulás következik!
(Reméljük!)
...ez a tanulási folyamat következő fokozata.
Összerakta, megfogalmazta, ki is mondta..., be is látta... szót kellett volna fogadnia...
E.! Jó az irány!
2011. október 13., csütörtök
164) ...telefonon...
Szia Mama!
Figyelj csak! Megmutatom neked, hogy mit csinálok! Hallgasd csak!
Éppen koppannak...
Hallod? Látod?
E., a négy és féléves unokánk így "mutatta meg", hogy éppen mit csinál.
Édesanyja, G. volt a közreműködő, s tolmácsolta, mi történik éppen...
...sok-sok apró labda koppanását lehetett hallani, mert E. a kis labdákat boldogan feldobálva a földretétésüket hallgatta.
Micsoda örömteli "közvetítés" telefonon...
Csupa jókedv! Csupa öröm!
Ha az emberfiának sok a gondja/feladata, a kis csiripelő királyfi szívet melengető módon felüdíti a fáradt lelkünket...
Klassz ez így...
(:-)
Figyelj csak! Megmutatom neked, hogy mit csinálok! Hallgasd csak!
Éppen koppannak...
Hallod? Látod?
E., a négy és féléves unokánk így "mutatta meg", hogy éppen mit csinál.
Édesanyja, G. volt a közreműködő, s tolmácsolta, mi történik éppen...
...sok-sok apró labda koppanását lehetett hallani, mert E. a kis labdákat boldogan feldobálva a földretétésüket hallgatta.
Micsoda örömteli "közvetítés" telefonon...
Csupa jókedv! Csupa öröm!
Ha az emberfiának sok a gondja/feladata, a kis csiripelő királyfi szívet melengető módon felüdíti a fáradt lelkünket...
Klassz ez így...
(:-)
2011. október 12., szerda
163) ...iskolai adminisztráció!?!?!?!?!?! (3)
...és kérem eljött az újabb fordulója ama számbavételnek!
Megint egy kétoldalas telis-teli kérdésekből álló sok okosság, amire persze a meglévő tanulói adatokból nem igazán lehet ám szert tenni.
Maradt tehát a megkérdezés, telefonálás, aztán újra megkérdezés, ...összesítés, majd sorbanállás/sorbanülés a kollegák előtt/után, s leadás...
...és megkönnyebbülés!
Ó! Egek!
Micsoda megkönnyebbülés, mert valószínűleg már csak a félévi eredményhírdetés tájékán kerül sor egy újabb statisztikai rohamra...
...addig végre taníthatunk!
...boldogan, felhőtlenül, s titokban készülünk a következő számbavételre!!!!!
(:-)
162) Hasrafordulás
Hát bizony!
Telik az idő!
Á. már elmúlt féléves.
Ma délután, egy megszokott szopizás után kibontakozott Édeanyja karjaiból s csak úgy sebtiben hasára gördült... ...valamiféle játékok keltették fel az érdeklődését, s azoknak gyorsan utána kellett nézni.
Nagy volt a meglepetés! Ezzel új dimenzió nyílhat a fiatalember számára. Érdekes lehet a világ szemrevételezése.
Volt ám egy kis bömbölö is, mert már visszafele nem működött a fordulás.
Egyelőre a folyamatnak az egyirányú változata ismerős.
...de lesz még idő megtapasztalni, hogy a hasrafordulásnak ellenkezője is létezik...
(:-)
Telik az idő!
Á. már elmúlt féléves.
Ma délután, egy megszokott szopizás után kibontakozott Édeanyja karjaiból s csak úgy sebtiben hasára gördült... ...valamiféle játékok keltették fel az érdeklődését, s azoknak gyorsan utána kellett nézni.
Nagy volt a meglepetés! Ezzel új dimenzió nyílhat a fiatalember számára. Érdekes lehet a világ szemrevételezése.
Volt ám egy kis bömbölö is, mert már visszafele nem működött a fordulás.
Egyelőre a folyamatnak az egyirányú változata ismerős.
...de lesz még idő megtapasztalni, hogy a hasrafordulásnak ellenkezője is létezik...
(:-)
161) ...megint mértékegység!
E. és V. beszélgettek...
E. az unokaöccs, V. pedig a nagynéni...
Kb. 25 évnyi köztük a korkülönbség, mégis mindig jól megértik egymást.
E. komoly kérdést intézett V.-hoz:
-V.! Te hány kilométer vagy?
No erre aztán ember legyen a talpán, aki választ tud adni, mert E., hiába érdeklődő óvodás, még nem tudja, hogy mennyi az egy kilométer!
- Én nem vagyok egy kilométer sem, csak százhatvannyolc centiméter.
...és E. még azt sem tudja, hogy mennyi az egy centiméter!
No de valahol/valamikor/valakivel el kell kezdeni azt a mértékegységismeretet!
Hát elkezdődött!!!
(:-)
E. az unokaöccs, V. pedig a nagynéni...
Kb. 25 évnyi köztük a korkülönbség, mégis mindig jól megértik egymást.
E. komoly kérdést intézett V.-hoz:
-V.! Te hány kilométer vagy?
No erre aztán ember legyen a talpán, aki választ tud adni, mert E., hiába érdeklődő óvodás, még nem tudja, hogy mennyi az egy kilométer!
- Én nem vagyok egy kilométer sem, csak százhatvannyolc centiméter.
...és E. még azt sem tudja, hogy mennyi az egy centiméter!
No de valahol/valamikor/valakivel el kell kezdeni azt a mértékegységismeretet!
Hát elkezdődött!!!
(:-)
2011. október 6., csütörtök
160) Papa! Tedd már le azt a kisbabát!
E., a nagyobbik unokánk igencsak érdeklődve figyeli Á.-t, az unokatestvérét, aki igen picike hozzá képest.
Fűrkészi a négy és féléves a félévest.
Gyűjtik a tapasztalatokat egymásról.
Ismerkednek...
Minden találkozáskor történik valami...
...
Nemrég történt...
Egyik hétvégi délelőttön hosszasan gokartozott E. az utcán a házunk körül, s követte őt a Papa, hogy biztonságosan hazatérjenek a körök rovásából...
Aztán kicsit hazajöttek pihenni...
A Papa ölébe vette Á.-t, s vele sétálgatott az udvaron, szépen, lassan, óvatosan...
Ugatott Picur, a kiskutyánk az utcai zajra; Á. számára ismeretlen zajok zavarták meg a napsütéses csöndet; a szőlőlugas, ill a fák levelei imbolyogtak... a Papa csöndes hangon beszélt a kisfiúhoz, nyugtatta a csöppséget...
Klassz volt...
E. csöndesen eljátszadozott az udvaron, mígnem egyszercsak megtörte a csöndet, s felszólította Papáját:
- Papa! Tedd már le azt a kisbabát!
... s játszott tovább, csöndesen, mígnem Á.-t etetni kezdték a Szülei, így tényleg kikerült a Papa öléből...
...s ezzel E. visszakaphatta hőn áhított játszótársát, a nagyon szeretett Papáját...
(:-)
Fűrkészi a négy és féléves a félévest.
Tágra nyílt szemmel nézi a féléves a négy és félévest.
Ismerkednek...
Minden találkozáskor történik valami...
...
Nemrég történt...
Egyik hétvégi délelőttön hosszasan gokartozott E. az utcán a házunk körül, s követte őt a Papa, hogy biztonságosan hazatérjenek a körök rovásából...
Aztán kicsit hazajöttek pihenni...
A Papa ölébe vette Á.-t, s vele sétálgatott az udvaron, szépen, lassan, óvatosan...
Ugatott Picur, a kiskutyánk az utcai zajra; Á. számára ismeretlen zajok zavarták meg a napsütéses csöndet; a szőlőlugas, ill a fák levelei imbolyogtak... a Papa csöndes hangon beszélt a kisfiúhoz, nyugtatta a csöppséget...
Klassz volt...
E. csöndesen eljátszadozott az udvaron, mígnem egyszercsak megtörte a csöndet, s felszólította Papáját:
- Papa! Tedd már le azt a kisbabát!
... s játszott tovább, csöndesen, mígnem Á.-t etetni kezdték a Szülei, így tényleg kikerült a Papa öléből...
...s ezzel E. visszakaphatta hőn áhított játszótársát, a nagyon szeretett Papáját...
(:-)
159) ...segítő kollegák...
Kedves Kollegák!
Most, még itthonról köszönöm Nektek, hogy a betegségem alatt az osztályom ügyeit, ill. iskolai dolgaimat egyengetitek!
Nagyon rendes dolog Tőletek!
...
... az osztályfőnöki munka megszervezésében, ellátásában, a Gólyavetélkedőben való részvételben... D. M., M. G.
... a hiányzások kezelésében... T. R.
... a tankönyv-vásárlás lezárásában... E. H.
... a következő statisztikával kapcsolatos információkban... Sz. E.
... a kollegákkal való telefonon történő beszélgetés megvalósításában... Z. P.,
...
...meg, hogy telefonon erőt adtál nekem a gyógyulásomhoz! T. M. S.
...
Tehát!
Jövök eggyel!
Sokótoknak, ...sokszor eggyel!
K Ö S Z Ö N Ö M !
(:-)
Most, még itthonról köszönöm Nektek, hogy a betegségem alatt az osztályom ügyeit, ill. iskolai dolgaimat egyengetitek!
Nagyon rendes dolog Tőletek!
...
... az osztályfőnöki munka megszervezésében, ellátásában, a Gólyavetélkedőben való részvételben... D. M., M. G.
... a hiányzások kezelésében... T. R.
... a tankönyv-vásárlás lezárásában... E. H.
... a következő statisztikával kapcsolatos információkban... Sz. E.
... a kollegákkal való telefonon történő beszélgetés megvalósításában... Z. P.,
...
...meg, hogy telefonon erőt adtál nekem a gyógyulásomhoz! T. M. S.
...
Tehát!
Jövök eggyel!
Sokótoknak, ...sokszor eggyel!
K Ö S Z Ö N Ö M !
(:-)
2011. október 5., szerda
158) ...amikor 1 kilométer nem 1000 méter!
...hát bizony nem arról van szó, hogy új mértékegység létrehozása van a láthatáron...
... ez még akkor sem megy, ha az ember lánya matematikát tanít...
...
?
...
Hogy is van ez akkor?
... az történt, hogy megint beteg lettem, s ismét itthon nyomom az ágyat, néhány napja...
Sikerült jól megfáznom.
Ha lehet a megfázási szinteket sorba rakni, akkor azt a fokozatot értem el, amikor "fáj az egész gyerek!" (mondta valamikor az Édesanyám...)
Ez azt jelenti, hogy fájnak a csontjaim, az izmaim, a bőröm is...
...még a hajam is fáj...
Belázasodtam.
...és így kényszerpihenőn vagyok. Sajnos már megint...
Komoly elfoglaltságom akadt.
A napjaim azzal telnek, hogy alszom...
... az éjszakáim meg azzal telnek, hogy alszom... (ez utóbbi természetes!)
Ebben a betegállományban csak ez a jó,... (ha jó lehet egyáltalán egy betegség(?)
...
Nem érdekel, hogy kint verőfényes napsütés van, pedig Nap-bolond, meg kert-bolond, meg frisslevegő-bolond... vagyok,
sőt az sem érdekel, hogy pár nap múlva már jön aminek jönnie kell, azaz az ŐSZ.
Az őszben pedig azt az "ÉN NYARAM, azaz a "VÉNASSZONYOK NYARA" állapotot szeretem, de nagyon..."
...és hogy jön ide a mértékváltás?
Elmentem az orvoshoz.
Ez egy kicsit túlzás, mert a férjem vitt el, mert jártányi erőm sem volt.
Miután Ő ment tovább intézni a dolgait, utazott tovább..., én elhatároztam, hogy majd hazamegyek. GYALOG. HAZASÉTÁLOK. Rakom a lábaimat egymás után... egy-kettő...
Kell egy kis mozgás, még ha beteg vagyok, akkor is, győzködtem magam...
(akkor még nem tudtam, mi vár rám...)
Kaptam volna segítséget H.-tól a barátnőmtől, hogy a párja majd hazavisz, de Neki is elmondtam, hogy köszönöm, de majd hazasétálok.
Aztán hazasétáltam.
...ill. pontosítsunk csak egy kicsit!
Hazamásztam.
Lassan... Óvatosan... Komótoan, mint aki beteg, (mert hát az is vagyok)...
Aztán itt-ott támaszkodtam a kerítéskehez, s bíztattam magam, hogy nemsokára hazaérek, s közben bántam, hogy visszautasítottam a segítségnyújtó kezet...
...de ha ezt választottam, az is volt valamiért...
(...mert jogomban áll rossz döntést is hozni, meg mindazt jól meg is bánni, a saját bőrömre, amiben még mindig "fájok"!)
...kínomon keseregve megállapítottam, hogy baj van a mértékváltással, mert hiába kb. 1 km-re, azaz 1000 méterre lakunk a háziorvosunktól, nekem már az út közepénél eszembe ötlött, hogy
ez az 1 km legalább 5000 méterrel vetekszik...
(:-)
... ez még akkor sem megy, ha az ember lánya matematikát tanít...
...
?
...
Hogy is van ez akkor?
... az történt, hogy megint beteg lettem, s ismét itthon nyomom az ágyat, néhány napja...
Sikerült jól megfáznom.
Ha lehet a megfázási szinteket sorba rakni, akkor azt a fokozatot értem el, amikor "fáj az egész gyerek!" (mondta valamikor az Édesanyám...)
Ez azt jelenti, hogy fájnak a csontjaim, az izmaim, a bőröm is...
...még a hajam is fáj...
Belázasodtam.
...és így kényszerpihenőn vagyok. Sajnos már megint...
Komoly elfoglaltságom akadt.
A napjaim azzal telnek, hogy alszom...
... az éjszakáim meg azzal telnek, hogy alszom... (ez utóbbi természetes!)
Ebben a betegállományban csak ez a jó,... (ha jó lehet egyáltalán egy betegség(?)
...
Nem érdekel, hogy kint verőfényes napsütés van, pedig Nap-bolond, meg kert-bolond, meg frisslevegő-bolond... vagyok,
sőt az sem érdekel, hogy pár nap múlva már jön aminek jönnie kell, azaz az ŐSZ.
Az őszben pedig azt az "ÉN NYARAM, azaz a "VÉNASSZONYOK NYARA" állapotot szeretem, de nagyon..."
...és hogy jön ide a mértékváltás?
Elmentem az orvoshoz.
Ez egy kicsit túlzás, mert a férjem vitt el, mert jártányi erőm sem volt.
Miután Ő ment tovább intézni a dolgait, utazott tovább..., én elhatároztam, hogy majd hazamegyek. GYALOG. HAZASÉTÁLOK. Rakom a lábaimat egymás után... egy-kettő...
Kell egy kis mozgás, még ha beteg vagyok, akkor is, győzködtem magam...
(akkor még nem tudtam, mi vár rám...)
Kaptam volna segítséget H.-tól a barátnőmtől, hogy a párja majd hazavisz, de Neki is elmondtam, hogy köszönöm, de majd hazasétálok.
Aztán hazasétáltam.
...ill. pontosítsunk csak egy kicsit!
Hazamásztam.
Lassan... Óvatosan... Komótoan, mint aki beteg, (mert hát az is vagyok)...
Aztán itt-ott támaszkodtam a kerítéskehez, s bíztattam magam, hogy nemsokára hazaérek, s közben bántam, hogy visszautasítottam a segítségnyújtó kezet...
...de ha ezt választottam, az is volt valamiért...
(...mert jogomban áll rossz döntést is hozni, meg mindazt jól meg is bánni, a saját bőrömre, amiben még mindig "fájok"!)
...kínomon keseregve megállapítottam, hogy baj van a mértékváltással, mert hiába kb. 1 km-re, azaz 1000 méterre lakunk a háziorvosunktól, nekem már az út közepénél eszembe ötlött, hogy
ez az 1 km legalább 5000 méterrel vetekszik...
(:-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)