Ez egy jó kívánság!
E., az öt és féléves unokánk már nem alszik délutánonként, mert NAGY!
Amikor nálunk töltik a hétvégét, azért Ő is kimerül: a játéktól, meg a kertes házunk-adta szabadságban töltött lehetőségektől.
Így aztán a "nem kell aludnod, csak kicsit lepihenned" anyai mondat után azért többnyire el is alszik.
Így történt ez a múltkor is, amikor az alvás már anyja szerint igen hosszúnak bizonyult, s már a felébredést sürgette volna.
Már mindnyájan ébresztgettük. Én is sorra kerültem...
Feleszmélő unokám aztán közölte álmos hangon...
Mama, én téli álmot akarok aludni!
...
Szeretem én is ezt a kijelentést! Én is meg szoktam fogalmazni ugyanezt, ... de eddig Ő ezt nem tudta!
E:!
Mi megint egy jó csapat vagyunk, mert hasonlóan gondolkozunk!!!
(:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése