...én aztán ma kitettem magamért!
Konyhatündérkedtem!
Tejbegrízt készítettem. Minden ment szépen sorjában, reflex-szerűen!
A szokásos mozdulatok sora következett...
...edény, tej, gázbegyújtás, kevés cukor, pici só, gríz, a szokásos polcról, kavargatás fakanállal...
Már el is képzeltem hogy a fahéjat rászórom a kész tejbegríz tetejére, és el is fogyasztom azt.
Minden a megszokott menetben zajlott...
...csak mégsem stimmelt minden, mert nem akart szokásos állagúvá válni a végére a finomság.
Néztem, kavartam szagoltam, ízleltem...
Fehér színű, szokásos illatú, szokásos ízű, csak az állaga nem szokásos...
Leemeltem a polcról a zacskót, amiből a grízt öntöttem...
...nagy felfedezés következett!
Réteslisztet szórtam a tejbe a gríz helyett! (:(
Még ilyet úgysem csináltam!
Tekintsük ezt az esti tejbegríz főpróbájának, merthogy újabb edény, tej... és folytatódott...csak mostmár grízzel.
A tejbegrízem elkészült. finom fahéjillat járta be a konyhát. El is fogyasztottam jóízűen.
Ott piszeg a lábasban a "tejbe liszt" nevezetű új konyhai alkotás!
...de hogy mit fogok vele csinálni, azt még nem tudom...
...marad az a verzió, hogy odaadom a Picur kutyánknak, meg a Marci és Micó nevű macskáinknak.
Lehet, hogy fog nekik ízleni, lehet hogy mégsem...
...de ha nem tetszik nekik, akkor elmondhatom magamról, hogy olyat főztem, ami még a kutyának sem kell!
(:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése