Országosan nagy feladat elé állította az embereket az elmúlt és a mai nap időjárása.
Rengeteg hó leesett.., és okozott gondot...
Hordta-vitte a szél a frissen hullott havat, hiábavaló volt minden emberi-gépi erőfeszítés.
...újra és újra a hó volt az úr.
A magyarok számára oly fontos, történelmünket meghatározó, 1848. március 15-e megünneplésére is csak szerényen kerülhetett sor.
A szabadtéri ünnepségek többségét lemondták.
Csak néhány, bátor ünneplő merészkedett koszorúzásra/emlékezésre...
Katasztrófa-helyzet volt az országban.
Civilek-tűzoltók-mentők-rendőrök-katonák...
-traktorok-teherautók-harckocsik-helikopterek...
...az emberek mentéséért... nagy-nagy erőfeszítéssel...
Reggel azzal kezdtük a napot mi is, hogy körbelapátoltuk, -söpörtük a házunkat... jó párszor.
Közben megállíthatatlanul jött az utánpótlás..., esett a hó.
Nagy pelyhekben, kis szemekben, sűrűbben/ritkábban, szüntelenül... ...és persze az alja olvadt/csúszott.
Mindenki maradjon otthon!!!
Ez a legjobb megfogadható ötlet, ami a mai napra vonatkozott.
Sajnálatos, hogy az országban voltak olyanok is, akik már korábban útnak indultak, s a hó fogságában maradtak.
Egész nap a híreket hallgattuk/néztük, s drukkoltunk, hogy mindenki mihamarabb hazatérjen a családjához, s meleg helyen, biztonságban tölthesse az időt.
Bizakodunk, hogy mindenki szerencsésen hazaért!
(:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése