B. a legkisebb unokánk. Még nem volt egyéves, amikor kiderült, hogy neki is van végre AKARATA!
Nagy dolog ez egy kisgyerek életében!
Addig nem is tudták a szülők még, hogy milyen is a kisfiuk...
...most már szembesüthettek vele, hogy B. így alig egyévesen is tud bizonyos dolgokban "dönteni"!
Kér-e még enni/inni..., vagy akar-e valamivel játszani....
Tud ám az apróság összevont szemöldökkel is nézni a nem tetsző dolgokra, pedig alapvetően kis mosolygós emberke!
(:-)
Kedves OLVASÓM! Köszöntelek! Bemutatom a NAPLÓM-at: ... az életemet/életünket... benne: események, fotók, történetek... az emlékezés segítésére, ill. szolgáljon ajándékul bárkinek, aki örömét leli az elolvasásában. Várok szeretettel mindenkit a virágaim és állataim megtekintésére... Ho Csiz Vali
2014. augusztus 6., szerda
2014. augusztus 5., kedd
341) Szív-agresszorok, Lélek-tiprók
...mindnyájunk életében vannak.
Nehezen, vagy sosem felejthetők el a gonosz mondataik!
Kik ezek az emberek?
Azok, akik tétovák, döntésképtelenek, felkészületlenek és a saját gyengeségüket agresszióba öltöztetve bántó megjegyzéssel illetik embertársaikat.
Nem tudnak viselkedni, csak ortályoskodni...
Mint akinek elvették a homokozó lapátját, őrjöngve toporzékolnak, a saját igazukat bizonygatják és közben a másik embert csúnyán megalázzák, pedig lehet, hogy a másiknak van igaza…, csak a szenvedő kivárja, míg szóhoz juthat...
Szemrebbenés nélkül ritkábban szemtől-szembe, gyakrabban hátba döfve, gátlástalanul acsarkodja a tényeket figyelmen kívül hagyó a véleményét....
...és a legszomorúbb... amikor a férfi teszi ezt egy nővel, vagy egy fiatalabb az idősebbel...
Genetika?
Lehet!
Bár nem hiszem, hogy valakit otthon nem a szépre-jóra tanítottak.
De ha mégis, akkor kellene, hogy a józan ész felülkerekedve győzzön, mégpedig az, hogy "ha már velem rosszul bántak, akkor én nem bánok rosszul más emberrel!" ...és nem szégyelli magát, hogy embertársával gorombán bánik, hogy áll a szülei elé, milyen emberré vált?
Azt azért nekik sem kellene elfelejteni, hogy kitalálták már a fizikában korábban a hatás/ellenhatás törvényét.
Meg hogy a másokra fenyegető ujjakat mutatók önmaguk felé három újjal mutatják vissza a saját gonoszságukat.
És akkor éljen a pozitív gondolkodás, mert MI, a többség csak kivárjuk, hogy "egy-egy hisztériás rohamú színházi előadás után" hívjuk-e a mentőket???
... és közben szomorúak vagyunk,
...vagy csak megvárjuk, míg elfárad az illető rossz szándéka...
(:-(
Kedves SZÍV-AGRESSZOROK! LÉLEK-TIPRÓK! Drukkolok Nektek, hogy találkozzatok Ti is a "jólmegmondó emberetekkel" és szembesültök önmagatokkal? Hátha elgondolkodtok. és megváltoztok....
(:-)
Nehezen, vagy sosem felejthetők el a gonosz mondataik!
Kik ezek az emberek?
Azok, akik tétovák, döntésképtelenek, felkészületlenek és a saját gyengeségüket agresszióba öltöztetve bántó megjegyzéssel illetik embertársaikat.
Nem tudnak viselkedni, csak ortályoskodni...
Mint akinek elvették a homokozó lapátját, őrjöngve toporzékolnak, a saját igazukat bizonygatják és közben a másik embert csúnyán megalázzák, pedig lehet, hogy a másiknak van igaza…, csak a szenvedő kivárja, míg szóhoz juthat...
Szemrebbenés nélkül ritkábban szemtől-szembe, gyakrabban hátba döfve, gátlástalanul acsarkodja a tényeket figyelmen kívül hagyó a véleményét....
...és a legszomorúbb... amikor a férfi teszi ezt egy nővel, vagy egy fiatalabb az idősebbel...
Genetika?
Lehet!
Bár nem hiszem, hogy valakit otthon nem a szépre-jóra tanítottak.
De ha mégis, akkor kellene, hogy a józan ész felülkerekedve győzzön, mégpedig az, hogy "ha már velem rosszul bántak, akkor én nem bánok rosszul más emberrel!" ...és nem szégyelli magát, hogy embertársával gorombán bánik, hogy áll a szülei elé, milyen emberré vált?
Azt azért nekik sem kellene elfelejteni, hogy kitalálták már a fizikában korábban a hatás/ellenhatás törvényét.
Meg hogy a másokra fenyegető ujjakat mutatók önmaguk felé három újjal mutatják vissza a saját gonoszságukat.
És akkor éljen a pozitív gondolkodás, mert MI, a többség csak kivárjuk, hogy "egy-egy hisztériás rohamú színházi előadás után" hívjuk-e a mentőket???
... és közben szomorúak vagyunk,
...vagy csak megvárjuk, míg elfárad az illető rossz szándéka...
(:-(
Kedves SZÍV-AGRESSZOROK! LÉLEK-TIPRÓK! Drukkolok Nektek, hogy találkozzatok Ti is a "jólmegmondó emberetekkel" és szembesültök önmagatokkal? Hátha elgondolkodtok. és megváltoztok....
(:-)
340) ...lórúgás....
Ez nem egy gyógyszer hatása, hanem valami egészen más....,
mégpedig egy
L Ó R Ú G Á S ....
BELERÚGTAM EGY LÓBA!
...vagy mégsem??????
Először elújságoltam H. barátnőmnek, hogy
-Fáj a lábam, mert belerúgtam egy lóba!
?
Mire Ő:
- Szegény ló! És fájt neki?
?
Aztán elújságoltam a férjemnek, hogy
- Fáj a lábam, mert megrúgtam egy lovat!
?
Erre Ő:
- És nyerített?
?
...hát ennyit a szolidaritásról, meg a kis ember sajnálatáról...
De azért bevallom, van azért valami huncutság bennem!!!!!
Hétköznapi eseménnyel kezdődött...
...vihar közeledett... és mentem lehúzni a redőnyöket mindenhol, hogy védjem az ablakokat, meg nehogy befolyjon az esővíz.
G. lányunk szobájában történt a"baleset"...
A sötétben lavírozva jöttem kifelé és ekkor belerúgtam a hintaló "lábába".
(Ha megtudja az unoka, lehet, hogy a lovat fogja először sajnálni?)
Csillagokat láttam a sötétben a fájdalomtól. A második lábujjammal kaptam telibe a hintaló "lábát".
Teltek-múltak a napok, sőt már több, mint egy hét is eltelt, s az én lábam még mindig sajog...
Kék-zöld-lila lett a lábfejem jobb oldala (olyan igazi naplemente-árnyalatú).
Közben pedig a sarkam alatt van a fájdalmam középpontja.
Lehet, hogy a huncutságom miat fáj még a lábam?
Holnaptól nem tréfálkozom ezzel, hátha hamarabb meggyógyul.
???
...de azért hogy leírjam, azt semmiért nem hagytam volna ki!
(:-)
mégpedig egy
L Ó R Ú G Á S ....
BELERÚGTAM EGY LÓBA!
...vagy mégsem??????
*****
Először elújságoltam H. barátnőmnek, hogy
-Fáj a lábam, mert belerúgtam egy lóba!
?
Mire Ő:
- Szegény ló! És fájt neki?
?
*****
Aztán elújságoltam a férjemnek, hogy
- Fáj a lábam, mert megrúgtam egy lovat!
?
Erre Ő:
- És nyerített?
?
*****
...hát ennyit a szolidaritásról, meg a kis ember sajnálatáról...
De azért bevallom, van azért valami huncutság bennem!!!!!
Hétköznapi eseménnyel kezdődött...
...vihar közeledett... és mentem lehúzni a redőnyöket mindenhol, hogy védjem az ablakokat, meg nehogy befolyjon az esővíz.
G. lányunk szobájában történt a"baleset"...
A sötétben lavírozva jöttem kifelé és ekkor belerúgtam a hintaló "lábába".
(Ha megtudja az unoka, lehet, hogy a lovat fogja először sajnálni?)
Csillagokat láttam a sötétben a fájdalomtól. A második lábujjammal kaptam telibe a hintaló "lábát".
Teltek-múltak a napok, sőt már több, mint egy hét is eltelt, s az én lábam még mindig sajog...
Kék-zöld-lila lett a lábfejem jobb oldala (olyan igazi naplemente-árnyalatú).
Közben pedig a sarkam alatt van a fájdalmam középpontja.
Lehet, hogy a huncutságom miat fáj még a lábam?
Holnaptól nem tréfálkozom ezzel, hátha hamarabb meggyógyul.
???
...de azért hogy leírjam, azt semmiért nem hagytam volna ki!
(:-)
2014. július 10., csütörtök
339) meggymagszámlálás!
Megy ez nekem!
Megint konzerv üzemet létesítettem itthon.
Gondos háziasszony módjára, a befőzés tölti ki a napjaim nagy részét.
Tehetem ezt az úri passziót, mert már nekem is "kitört a nyári szünet", tudok pihenni.
Kezdődött a cseresznyével...
...folytatódott a sárga barackkal...
...ribizlivel...
...meggyel...
Ez utóbbiból jó sok termett az idén! Nem panaszkodhatunk...
Meggy:
LESZEDTEM/LESZEDTÜK.
...volt olyan fa, amiről érdekesen szedtem a meggyet! ..metsző ollóval!
A történet hosszú:
-Nektek nem tanították meg a szüleitek, hogy a meggyet nem fűrésszel és metsző ollóval kell szedni, hanem kézzel? - kérdezték tőlünk tréfálkozva, vagy 10 éve, amikor az utcán a ház előtti beteg fákon bevártuk az éves termést és kivágtuk a azokat.
Valóban fűrésszel és metsző ollóval, meg kézzel szedtük a meggyet akkor.
...
Most pedig az sűrű ágak ritkítását is elvégeztük a meggy szedéssel.
A meggyből
- befőtt lett,
- magvalva fagyasztottam,
- magvalva aszaltam,
- magvalva szörpöt készítettem...
...és még folytatódik, mert a mai szedés a vödörben még feldolgozásra vár.
...és még van egy kis fa, amiről eddig csak csemegéztünk, és bőven van még rajta termés.
Tehát holnap megint lesz egy kis meggy magvalás!
Hurrá!
...hogy el ne felejtsem!
...és, hogy "megszámoljam" a meggy magokat! (?)
...és az aktuális stílusos matamatikai nyelvtörő...
...egy meggymag meg még egy meggymag összesen két meggymag...
...sok meggymag meg még több meggymag az összesen rengeteg meggymag, azaz megszámlálhatatlan mennyiségű meggymag, azaz végtelen számú meggymag!
(különben jól vagyok!)
...és az aktuális stílusos matamatikai nyelvtörő...
...egy meggymag meg még egy meggymag összesen két meggymag...
...sok meggymag meg még több meggymag az összesen rengeteg meggymag, azaz megszámlálhatatlan mennyiségű meggymag, azaz végtelen számú meggymag!
(különben jól vagyok!)
...ja és a nap kérdése!
Mindenki tudja, hogy minden meggyhez tartozik egy meggy mag is?
Aki még eddig nem tudta, megsúgom neki:
MINDEN
MEGGYHEZ
TARTOZIK
EGY
MEGGY MAG
IS!
Jó ezt tudni!!!
(:-)
2014. július 8., kedd
338) Kánikula után ítéletidő...
Tudtuk/vártuk/előre "jósolták"... az időjárás jelentést előrejelzők.
Még ma is ragyogó meleg nyár volt. verőfényes napsütés és szűrt napsütés...
...
...nagy csend, aztán hírtelen mennydörgés, nagy-nagy szél, jeget sejtető kopogó eső, ami sok vízzel jött, így a jég elenyészővé vált, ha egyáltalán jég volt és nemcsak az eső cseppek ereje.
Vízszintesen fújta az esőt a szél.
Félelmetes volt.
A bejárati ajtónkat kitámasztó nagy, súlyos, földdel teli virágtartóban gyönyörűen csokorban virágzó bordó muskátlit egy másodperc alatt lesodorta a szél.
Minden kiborult.
A kutyákat beengedtem az előtérbe, mert nagyon megrémültek a vihar erős hangjától.
Csak akkor merészkedtek ki, amikor már elcsendesedett.
Csak zúdult az eső, mintha dézsából öntötték volna ki.
Hurrikánszerű szél, özönvízszerű esővel, kíméletlenül söpör át az ország-város-részen...
Nem kell locsolnunk! Megtette a természet.
...nem így gondoltam...
(:-)
Még ma is ragyogó meleg nyár volt. verőfényes napsütés és szűrt napsütés...
...
...nagy csend, aztán hírtelen mennydörgés, nagy-nagy szél, jeget sejtető kopogó eső, ami sok vízzel jött, így a jég elenyészővé vált, ha egyáltalán jég volt és nemcsak az eső cseppek ereje.
Vízszintesen fújta az esőt a szél.
Félelmetes volt.
A bejárati ajtónkat kitámasztó nagy, súlyos, földdel teli virágtartóban gyönyörűen csokorban virágzó bordó muskátlit egy másodperc alatt lesodorta a szél.
Minden kiborult.
A kutyákat beengedtem az előtérbe, mert nagyon megrémültek a vihar erős hangjától.
Csak akkor merészkedtek ki, amikor már elcsendesedett.
Csak zúdult az eső, mintha dézsából öntötték volna ki.
Hurrikánszerű szél, özönvízszerű esővel, kíméletlenül söpör át az ország-város-részen...
Nem kell locsolnunk! Megtette a természet.
...nem így gondoltam...
(:-)
337) ...elfelejtett blogírás... (?)
...nem, nem felejtődött el, ...csak mindenkor a
"második",
sorszámot kapta...
Volt esemény bőven az elmúlt egy évben, ... nem felejtődtek el...
Remélem, tudok egy kicsit visszaadni majd a megélt eseményekből valamennyit...(?)
Van egy naptáram...
Rám is érvényes az a gondolat/mondás, mint másokra, akik feledékenyek, hogy
"akinek nincs esze, annak legyen notesze!"
Nekem naptáram van, ami segít emlékezni, mi is történt...
(:-)
"második",
"sokadik"
sorszámot kapta...
Volt esemény bőven az elmúlt egy évben, ... nem felejtődtek el...
Remélem, tudok egy kicsit visszaadni majd a megélt eseményekből valamennyit...(?)
Van egy naptáram...
Rám is érvényes az a gondolat/mondás, mint másokra, akik feledékenyek, hogy
"akinek nincs esze, annak legyen notesze!"
Nekem naptáram van, ami segít emlékezni, mi is történt...
(:-)
2014. május 4., vasárnap
336) Anyáknapi virág...
B. elmúlt egy éves. Apjával elmentek egy kicsit sétálni/levegőzni (addig a többi szülő és unoka itthon ténykedett/játszott az udvaron).
Jó idő volt, elég sokáig elidőztek... aztán hazaérve látom, hogy a kis legény kezében egy szál virág van...
Anyját lehet vele köszönteni az anyák napja alkalmából...
...
...csakhogy...
...a kis százszor szép szírmait letépkedte az aprócska kisfiú.
Útközben "szeret, nem szeretet"-t játszott (bár ő még nem is ismeri ezt az érdekes kérdés feltevést) és így nem maradt a kis virágból, csak a közepe és a szára.
...
Ez volt a legkedvesebb anyák napi virág, az eredetisége miatt, no legapróbb/legnagyobb ajándéka anyjának...
(:-)
Jó idő volt, elég sokáig elidőztek... aztán hazaérve látom, hogy a kis legény kezében egy szál virág van...
Anyját lehet vele köszönteni az anyák napja alkalmából...
...
...csakhogy...
...a kis százszor szép szírmait letépkedte az aprócska kisfiú.
Útközben "szeret, nem szeretet"-t játszott (bár ő még nem is ismeri ezt az érdekes kérdés feltevést) és így nem maradt a kis virágból, csak a közepe és a szára.
...
Ez volt a legkedvesebb anyák napi virág, az eredetisége miatt, no legapróbb/legnagyobb ajándéka anyjának...
(:-)
2014. február 23., vasárnap
335) Tanításra "ÍTÉLVE"!
Úgy kezdődött, hogy a legszebb pályát választottam!
Tanár akartam lenni, majd az is lettem, ...s vagyok már nagyon sok éve (1978 óta!)
M A T E M A T I K A - ez töltötte/tölti ki főként az életemet!
Nagyon szeretek tanítani!
Az az öröm, hogy a tanulóim a számukra korábban nem ismert dolgokat a közreműködésemmel megtanulják, majd biztonsággal használják, felemelő érzés.
Megértetni, majd alkalmaztatni - ez az én dolgom!
...mindössze ennyi a titok.
Együttműködni, közreműködni.
...
...ha ez sikerül, akkor a tanítás/tanulás sikeres...
...
Aztán úgy alakult, hogy egyre többet és többet tanítottam... fő állás, másodállás..., felnőtt képzés, aztán másik felnőtt képzés...kézműves iskola...
...most ott tartok, hogy magam is rájöttem, hogy ez nagyon sok!
Nagyon elfáradok, "kilúgozódok"...
Elmondtam a gyerekeimnek, hogy "jövőre már nem fogok ennyit tanítani!
V. az idősebb lányom (szintén tanár) azt mondta nevetve, hogy "anya! hallottuk ezt már korábban is jó sokszor!"
...ez a tréfásan odavetett mondat aztán elgondolkodtatott...
...
Megfogadom...
...és meg is tartom... Lassítani kell egy kicsit!
Hosszú távon tényleg nem lehet a tanítás áldozatává válni!
Kell pihenőket beiktatni, hogy töltődjön/pihenjen/erőt gyűjtsön az ember, hogy másnap megint újult erővel és lelkesedéssel álljon a szépet/jót tanulni vágyó gyermekek elé...
(:-)
Tanár akartam lenni, majd az is lettem, ...s vagyok már nagyon sok éve (1978 óta!)
M A T E M A T I K A - ez töltötte/tölti ki főként az életemet!
Nagyon szeretek tanítani!
Az az öröm, hogy a tanulóim a számukra korábban nem ismert dolgokat a közreműködésemmel megtanulják, majd biztonsággal használják, felemelő érzés.
Megértetni, majd alkalmaztatni - ez az én dolgom!
Megérteni, majd alkalmazni - ez a tanulóim dolga!
...mindössze ennyi a titok.
Együttműködni, közreműködni.
...
...ha ez sikerül, akkor a tanítás/tanulás sikeres...
...
Aztán úgy alakult, hogy egyre többet és többet tanítottam... fő állás, másodállás..., felnőtt képzés, aztán másik felnőtt képzés...kézműves iskola...
...most ott tartok, hogy magam is rájöttem, hogy ez nagyon sok!
Nagyon elfáradok, "kilúgozódok"...
Elmondtam a gyerekeimnek, hogy "jövőre már nem fogok ennyit tanítani!
V. az idősebb lányom (szintén tanár) azt mondta nevetve, hogy "anya! hallottuk ezt már korábban is jó sokszor!"
...ez a tréfásan odavetett mondat aztán elgondolkodtatott...
...
Megfogadom...
...és meg is tartom... Lassítani kell egy kicsit!
Hosszú távon tényleg nem lehet a tanítás áldozatává válni!
Kell pihenőket beiktatni, hogy töltődjön/pihenjen/erőt gyűjtsön az ember, hogy másnap megint újult erővel és lelkesedéssel álljon a szépet/jót tanulni vágyó gyermekek elé...
(:-)
334) ...bizonyára jól vagyok...
Emlékszem, amikor a blogomat elkezdtem írni, nem volt minden "felhőtlen" az életemben.
Birkóztam ott, ahol nem igazán volt értelme... fájt a lelkem is...
...aztán ez megváltozott... és most igazából jól vagyok!!!!!
Lehet, hogy ezért nem írtam az utóbbi időben...
...most megint írok...
...
Valakinek ajánlottam:
- írni kell, ha szomorú, bánatos az ember, hogy "KIÍRJA MAGÁBÓL A GONDOLATOKAT", hogy túljusson a problémán, hogy elhalványuljanak, elfelejtődjenek a dolgok...
-
- írni kell, ha örül az ember, hogy "KIÍRJA MAGÁBÓL A GONDOLATOKAT", hogy megmaradjanak a felejthetetlen pillanatok, események, történések...
Az írás számomra azt jelenti, hogy szóba állok magammal,
Ajánlom B Á R K I N E K kipróbálásra az írást!
...hogy "világgá kiabálja" az örömét és hogy "világgá sírja" a bánatát...
S E G Í T ! ! ! ! !
(:-)
Birkóztam ott, ahol nem igazán volt értelme... fájt a lelkem is...
...aztán ez megváltozott... és most igazából jól vagyok!!!!!
Lehet, hogy ezért nem írtam az utóbbi időben...
...most megint írok...
...
Valakinek ajánlottam:
- írni kell, ha szomorú, bánatos az ember, hogy "KIÍRJA MAGÁBÓL A GONDOLATOKAT", hogy túljusson a problémán, hogy elhalványuljanak, elfelejtődjenek a dolgok...
-
- írni kell, ha örül az ember, hogy "KIÍRJA MAGÁBÓL A GONDOLATOKAT", hogy megmaradjanak a felejthetetlen pillanatok, események, történések...
Az írás számomra azt jelenti, hogy szóba állok magammal,
hogy időt szakítok magamra!
Ajánlom B Á R K I N E K kipróbálásra az írást!
...hogy "világgá kiabálja" az örömét és hogy "világgá sírja" a bánatát...
S E G Í T ! ! ! ! !
(:-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)