B. elmúlt egy éves. Apjával elmentek egy kicsit sétálni/levegőzni (addig a többi szülő és unoka itthon ténykedett/játszott az udvaron).
Jó idő volt, elég sokáig elidőztek... aztán hazaérve látom, hogy a kis legény kezében egy szál virág van...
Anyját lehet vele köszönteni az anyák napja alkalmából...
...
...csakhogy...
...a kis százszor szép szírmait letépkedte az aprócska kisfiú.
Útközben "szeret, nem szeretet"-t játszott (bár ő még nem is ismeri ezt az érdekes kérdés feltevést) és így nem maradt a kis virágból, csak a közepe és a szára.
...
Ez volt a legkedvesebb anyák napi virág, az eredetisége miatt, no legapróbb/legnagyobb ajándéka anyjának...
(:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése