140) Másfél éves "kéményseprő"

Mesélte Valaki...
...régen történt...
...másfél éves volt a kisfia...
Éppen felfedező korszakát élte a csöppség. Kúszott/mászott, érdeklődött minden után... megtolta, kihúzta, megdobta, elfordította..., s egyszercsak rátalált a kéménytisztító ajtóra a házban...
Megfogta, aztán, mint aki szakavatott, ki is nyitotta az ajtócskát, s alaposan szemrevételezte a mögötte lévő világot...
Felfedező körútra indult a peremen, majd a belső részeknél is.

...aztán az történt, amire mindenki gondol...
...
Korom, korom, korom... mindenütt.
...
Telt az idő, s a fiúcska egyre jobban belemélyedt az ismeretszerzésbe, azaz a fekete kéménybe.
Olyannyira, hogy a felismerhetetlenségig összekormozta magát is és a környezetében lévő összes dolgot.
Apukája hazatértekor nem ismerte fel a kisfiát a feketeségtől.
Csak a szeme fehérje világított, a korom-környezetből...

Meg kell állapítanunk, hogy másfél évesen kéményseprést végezni, azért nem mindennapi elfoglaltság.(!)

"Kéményseprőt látok szerencsét találok 103 103"., skandálhatták a gyerekmondókát a családban.

Igazán nagy szerencsét hozott a Szülőknek, mert megtalálták a kisfiukat!

Azóta is emlegetik az eseményt, s nézik a fotón a kis kéményseprő legénykét!

*********************************

Tizenkét (12!) teli vödör kormot takarítottak ki a szülők a kéménylyukból.

...

Hát ezt "köszönhették" a szőke kisfiuknak, s persze együtt énekelhették... 

Egyszer volt egy kemence,
Belebújt a kis Bence.
Kormos volt a kemence,
Fekete lett kis Bence.
Odament a mamája,
Nem ismert a fiára.
Becsukta a kemencét,
Jól megszidta kis Bencét.

...és természetesen meg is szeretgette, le is csutakolta, "újjá varázsolta" a gyermeket...
(:-)

139) Lélekjelenlét

O. K. utolsó éves tanulóként kezdi az idei tanévet.
Még kilencedikben tanítottam Őt.
Jóindulatú, jókedvű, segítőkész, kedves lány...
Mosolyával hangulatunkra hat, kedves szavaival, kiegyensúlyozottságával, megbízhatóságával biztos pontja mindennapjainknak...
A nyári szünet utolsó napjait éljük, amikoris K. megjelent egy nyolcadik osztályt végzett tanulóval, hogy megtudakolják, felvették-e továbbtanulni..., és mi a teendő a továbbiakban...
...
...érdeklődés, kérdezősködés, információgyűjtés, korrekt, felnőtt módon...

Ha elkezdődik a tanév kiderül, mit sikerült elérniük a tanulnivágyó, segítségre szoruló kislánnyal...
...
...milyen jó, hogy van Valakinek, K.-nek lélekjelenléte ahhoz, hogy másnak megnyugtató segítséget nyújtson..., éppen egy tanulótársa jövőjének alakításában...

Bárcsak mindenkinek lenne Valaki a közelében, aki a nehéz időszakokban lélekjelenlétével szinte védelmet biztosít a másik számára!
...
Csak reménykedem, vagy van ilyen?
...
Van/legyen ilyen!

(:-)

138) Elfoglaltság

Napi telefonbeszélgetésünket bonyolítottuk G.-vel a lányommal és E.-vel, az unokánkkal...
...hogy telt a nap, mi történt...
...
-Éppen autózom!
Majd... egy pillanattal később...
-Éppen az erkélyen vagyok és nézem az autókat!
-Különben nem érek rá, mert az apucival esszük a pudingot!
...
...s már szaladt is tovább!
...hát bizony, ez komoly elfoglaltság!!!

(:-)

137) Nyaralás!

...hát igen!
Mostmár mondhatjuk, hogy nyaraltunk!

...mert valóban nyaraltunk!

Igaz, egészen kicsikére sikeredett a szabadidő-eltöltésünk, kikapcsolódásunk...

A helyszín: 4 km-re a házunktól, kint a hobbitelken..., Öreg-Szőlők-ben.

A nyaralás ideje:

szombat délután 18-tól, vasárnap reggel 9-ig!

Ejha! De jól megerőltettük magunkat!!!! A nyaralás nem egészen 1, azaz egy napig sem tartott igazából...

DE!

Kikapcsolódtunk!

Úgy jöttünk haza, mint akiket kicseréltek!

Nem a megszokott hely/teendők..., hanem valami egészen más...
...kicsi semmittevés... jó alvás a friss levegőn...
Erőt gyűjtöttünk..., sikerült is.

Eldöntöttük, hamarosan megismételjük...

(:-) (:-)

136) ...az ész megáll, hogy közlekednek egyesek!

Kisváros.
Sötét este, teljes városi kivilágítás.
Városközponthoz közeli, jelzőlámpás útkereszteződés.
Nekünk Z Ö L D a lámpa.
Haladunk..., ...szabály szerint...
...előttünk autó..., ...mögöttünk autó..., ...mindenki a szabály szerint...
...aztán egy fiatalember bukkan fel, áthajt a P I R O S-on..., csak úgy, minden előjel nélkül, villámként...
A frász jön ránk, míg átkerekez a jelzőlámpa tiltása ellenére...
...ki, hogy "játszik" az életével, ...de a másokéval is?????
Az már sok...!!!!

**************************************************************

Kisváros.
Sötét este, teljes városi kivilágítás.
Városközponthoz képest távoli, jelzőlámpa nélküli útkereszteződés, kis utcácskában...
Haladunk..., ...szabály szerint..., ...elsőbbségünk van...
...előttünk senki..., ...mögöttünk senki...
...aztán egy fiatal hölgy bukkan fel, áthajt előttünk ..., csak úgy, minden előjel nélkül, villámként...
A frász jön ránk, míg elkerekez...
...ki, hogy "játszik" az életével, ...de a másokéval is?????
Az már sok...!!!


... s történt mindez este 9 körül, 10 percnyi különbséggel...

135) Összegyültünk

...mint minden évben, augusztus 20-ára (ekkor van ugyanis a házassági évfordulónk - a harmincnegyedik...).

Köszönjük és minden

 T I S Z T E L E T

  a 

L Á N Y A I N K NA K

és a családtagjaiknak,

hogy az évközbeni nagy lótás-futásban beleférünk ebbe a találkozásba is!

Jól esik, hogy együtt tölthetünk csöndes/békés napokat az unokáinkkal is...

Ez egy vérátömlesztés nekünk.

Nagyon szeretünk Benneteket!

(:-)

134) Vendégeskedő gyerekeink /2

G.és E. megérkeztek hozzánk, nagy örömünkre

133) Vendégeskedő gyerekeink /1

T., V. és Á. megérkeztek hozzánk, nagy örömünkre!

132) Tetszik...

Amikor E. egyedül volt itt először egy hosszú hétvégére (péntek délutántól, vasárnap délutánig!), anyjával telefonon tartottuk a kapcsolatot.
Többször is beszéltünk/beszéltek egymással...

Egyik alkalmommal a délutáni alvás kezdetekor E. elsírta magát, hogy
-"Nagyon hiányzik az anyukám!"

...aztán folytatódott...

-G., E. anyukája mondta a telefonba, hogy
-"Ez nagyon gyors, nem csinálunk ilyet többet, hogy két hétvégét egymás után távol töltsünk egymástól, mert nagyon hiányzik a kisfiam!"

...aztán folytatódott...

E.-t hazavittük, s hazajöttünk...
Az esti szokásos telefonáláskor E. mondta:
-"Nagyon hiányzik a papa és a mama, miért nem maradtak itt velünk?"

Tetszenek ezek a megnyílvánulások...

...olyan szívet-lelket melengető őszinte érzések kerítenek hatalmunkba, hogy szinte leírhatatlanok...

(:-)

131) ...ha hétvége, akkor unokázás... E.-vel/2

... a "szokásos"...

130) Jó kérdés

M., a nagymamatárs mesélte, a családjukban régen történt a kétéves kisfiúval.

Már óvodába járt, de csak a mini csoportba, meg különben is a beszoktatás legelején...
Édesanyja az óvodában óvónőként dolgozott egy másik csoportban.
... alvási időhöz közeledtek.

A kisfiú fel-alá járkált és a szembejövő, számára idegen felnőttnek szegezte kérdését:

Nem láttad az édes jó anyámat, a Katika nénit?

(:-)

129) Talpig NŐ!

Nagymamatárs mesélte:

Aprócska kislány-unokája segít anyjának a "háztartásban", még az üdüléskor is...
Terít, igazít, rendezkedik..., az összes három évével!!!
...és figyelmesen szeret!

A Balatonnál rossz volt az idő, ingadozott a család összes tagjának hangulata. egyszer jó idő volt, aztán meg rossz...

Anyjának mondta:
-Megsimogatlak, hogy ne legyél szomorú.

Anya! Olvassak neked mesét?
Melyiket szeretnéd?
...a Hófehérkét, vagy a Hamupipőkét? (igaz, csak egyetlen könyv van kicsi kezeiben)
De akkor hunyd be a szemed és figyeld!
...és ez lesz az utolsó, mert utána aludj ám szépen!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

...már nem számított, hogy milyen az idő, jobb lett a hangulat...

Ugye aranyos!

M.! Köszönöm a történetet!

(:-)

128) ...ha nem írom meg, nem marad nyoma...

...erre az egyszerű következtetésre jutottam, amióta írom a blogomat...


Megírom és nyoma marad!


Legalábbis azt gondolom...


...aprók ezek az események/történetek, amiket magunkról időről-időre megfogalmazok a világ dolgaihoz képest, de ha nem írnám meg, akkor a feledés homályába vesznének.


Nem tudnám igazából visszaidézni, hogy mit is élünk meg a mindennapjainkban..., olyan sok helyen járunk és teljesítünk, olyan sok feladatot oldunk meg, hogy néha az egyik úgy követi a másikat, hogy még le sem zárult, s a következő máris ott van.


...a naptárba sem ír be minden eseményt az emberfia (néha még a fontosak is elfelejtődnek),(?!)


Mindenkit arra bíztatnék, hogy írja le a gondolatait...


...írjon mindenki naplót, elektronikusan, vagy hagyományosan!

...érdemes megpróbálni!


M E G É R I ! ! !

127) A "durva-anyázástól a Kezét csókolom tanárnő!"-ig!

Amikor tanítottam T. G.-t, és kisgyerek lett volna, akkor amolyan vásott kölyök hírnévvel ruháztuk volna fel, mert olyan volt...

...csakhogy már nem volt kisgyerek, hanem egy általános iskolát elvégzett, a 14. életévét betöltött, jól "megtermett" fiatalember.

Az iskolában a tanuláshoz való hozzáállása a 0-val volt egyenlő.
Nem tudtuk mit akar, nem derült ki..., nem tudtuk miért ilyen, hiszen az Édesanyja sok energiát fektetett a nyugodt körülmények közötti nevelésébe...

No és a magatartása?
A "huncut,gazember,tekergő,csavargó,mindenhájjalmegkent,sötétbenbujkáló,elvetemültgazfickó", (így egyszerre, s levegő vétel nélkül egymásután kimondva sem tükrözte mindazt, amilyen volt valójában...)

És a modora? Szörnyű volt!
Minden második mondata azzal kezdődött, hogy "a .... anyád!"

Az életében "szerepet játszó" tanárokat mindet kihozta a sodrából, szép szóval, vagy türelmetlenül, mindegy, hogyan bántak vele...

Mindent kipróbáltunk Vele kapcsolatban: ...kérdeztük, szép szóval "eregettük", próbálkoztunk, hogy működjön együtt velünk... de a pedagógia teljes csődjeként tekinthetünk a Vele töltött időre.

Telt az idő...
...megbukott a 9. osztályban...
...megbukott a 9. osztályban...
...nem haladt 5-ről a 6-ra, pontosabban 9.-ből a 10.-be!
...majd leszámolt, az iskolából elment...
...
...aztán még "képben volt", tudtuk, hogy szakmai képzésre jelentkezett, az érvényes 8. osztályos bizonyítványával...
...majd a tanfolyam elvégzése után sikeres végbizonyítványt szerzett...
...
Sokáig nem tudtunk róla!
...
...most, nyári szünetben...
...
...nézegetem a virágaimat az utcán a ház előtt, amikoris hangos "Kezét csókol tanárnő!-re lettem figyelmes.
-Meg tetszik még ismerni? Én ám nem felejtettem el a tanárnőt!
...
 A kérdés után válaszolom, hogy:
-Persze, emlékszem!

...és akkor meséli, hogy mi történt vele...

Van munkahelye, nyelvet tanult tanfolyamon, mert szükséges a munkájához.
Egy héten belül megy külföldre, hogy hazatérve a munkáját már továbbképzett emberként folytathassa...
...hogy az Édesanyja is jól van, sokat dolgozik...
...
...mondja, mondja, mondja fáradhatatlanul...
...
Kérdez rólam, a családomról...

Beszélgetünk hosszasan.

Majd elköszön, egy "Örülök, hogy láttam a tanárnőt! Vigyázzon ám magára! Kezét csókolom!"-mal.

Elhalad, már nem látom, csak azon tűnődöm, kiből/kivé vált ez a fiatalember?
Milyen jó, hogy jó irányban változott!

...nem volt minden hiábavaló!..., csak nagyon elhúzódott az a sok-sok éven át történő "bírkózás" egy gyerek kontra többször tíz tanár között...

...mégis lett jó a vége...

(:-)

126) Elvarratlan szálak...

...
Bármilyen témakörben vannak az életünkben ilyenek.

Bevégezetlen dolgok:

-a meg nem írt levél,

-a megírt, de el nem küldött levél,

-egy telefonhívás, ami nem történt meg,

-az el nem mondott szó,

-egy látogatás nem megtörténése,

-egy köszönő/köszöntő szó,

-az át nem adott ajándék,

-egy jármű, amire nem szálltunk fel,

-az őrültség, amit nem követtünk el,

-és a fel nem varrt gomb...

Az évek alatt pedig össze is gyűlnek azok az elvarratlan szálak...
...s mindenkit akadályoznak, visszahúznak, mindig ott vannak a gondolataink "sarkában"...
...a "mi lett volna, ha?" kérdések állandó bölcsőhelyei...

...vannak mindnyájunknak...,

elvarratlan szálaink...

Igaz, ez nem igazán vigasztalja az ember lányát/fiát.

Ha az elintézendők sorába be tudnánk illeszteni, fontosabbá tenni azokat is, amik lemaradtak, talán nem is nyomasztanának annyira...

Állítólag egy jó terv bírtokában egyre kevesebb az elvarratlan szál az életünkben...

Akkor HAJRÁ!

Készítem is azt a tervet!, hogy utolérjem magam...

legalábbis próbálom...

125) Csigakert

Még sosem láttam ilyet.
Mármint amit a csigák "produkálnak".
...
...amikor nagyon meleg volt és folyamatosan nem esett egy csepp eső sem, azok a kis állatkák szorgalmasan felkúsztak a növények felső rétegében lévő levélrészekre...
...
Én nem tudtam megfejteni a titkukat, mert ezek szerint csiga-életből nem vagyok igazán felkészülve.(!)
...talán pótolnom kellene a hiányosságokat...
(?)
...amikor pedig egy kicsit hűvösebb lett az idő, vagy esett az eső, akkor lemásztak a növények tövéhez közeli helyekre, fűbe/földre...
Én még most sem tudom megfejteni a titkukat, mert ezek szerint csiga-életből még most sem vagyok igazán felkészülve.
...talán pótolnom kellene a hiányosságokat...
(?)

Pedig biztosan igen jó okuk van arra, hogy "tornáznak", ha ilyen módszeresen teszik a dolgukat.

Érdekesnek találtam/találom, s nagyon látványos a kert, amikor

 csigakert

lesz a kiskertből...

képek később...

124) ...fű- és sövénynyírás...

Egy napon sikerült mindkét munkát elvégezni.
Két "nagy porgram".
Még sosem került sor rájuk egyszerre, csak most.
Ezt megemlegetjük,..
...mert elfáradtunk, mert megint a kezünk-lábunk "kivan" tőle...
...

123) ...ha hétvége, akkor unokázás... E.-vel/1

...nagy örömünkre...

122) ...konzervüzem (5): őszibarack és mirabola...

...eljött az őszibarack szezonja...

Van termés.
Fogy.
Finom.
Szeretjük.
Minden formában befőzöm...

A fáról még egyetlen barackot sem szedtünk le.
?????
...bár, valahogy minden nap úgy jutunk ki a hobbira, hogy a földről kell a lepotyogott barackot fölszedni, mert valószínűleg a szélsőséges időjárás miatt nem képes a fán megérni...

...így marad a földközeli szüretelés és a lehetőségekhez mérten szörp ill. dzsem/lekvár eltevése.

A barackhullás miatt kevés a valószínűsége, hogy befőtt is kerül majd a spájzba, mert többnyire puhult/túlérett állapota miatt nehezen kezelhető befőttként...
...ez van...

*****

...mirabola...

Aki nem ismeri: ez az a szilvafajta, amelyik szinte dísznövényként kezelt, senkit nem érdeklő  szilva, a napsárga ill. piros, ill. bordó gyümölcsével.

Képes rengeteget teremni. Meg se kottyan neki a bármilyen időjárás.

...valamit nagyon tud ez a mirabola!

Van abban valami, hogy oka lehet a mindenkori sok-sok termésnek, mert valószínű, hogy igen egészséges és jó hatása van a gyomorműködésünkre.

Ez a szilva úgy nyersen a fáról fogyasztva jellegtelen, semmilyen ízű, szinte karakter nélküli.

No de befőzve!

Az ám az íz!

Befőttként, vagy lekvárként nagyon a helyén van ez a szilvácska!

Közepes mennyiségű cukrot véve (8 dl-es befőttes üveg/3 evőkanál kristálycukor, olyan íny csiklandozó befőttet kapunk, hogy a tíz ujjunk is kevés, hogy megnyaljuk, az elfogyasztása után...

...valami fantasztikus ez a szilva!

Savanykás lesz.
Felejthetetlenül savanykás. 

A puszta emlegetésére is megindul az ember nyálelválasztása, mint a citromnál.

Olyan ez, mint a sárgarépa...

?????

Főzve "jön ki" az aromája, ízvilága így utánozhatatlanná válik.

Kompótnak "se kutya".

Ajánlom jó szívvel bárkinek kipróbálásra!

*****

Néhány évvel ezelőtt történt:

Befőttként először raktároztam el a mirabolát.
És eljött az ideje annak is, hogy felbontjuk, s elfogyasztjuk.
A lányaimmal vacsoráztunk, (a férjem valami miatt már korábban túl volt rajta), s a vacsora finom "meglepetés-kiegészítője" volt a befőtt...
Kóstolgattuk, ízlelgettük... az újdonságnak számító mirabolát...
Úgy jártunk vele, mint akik citromba haraptak..., s vártuk a hatást,... s összenéztünk, s kijelentettük, hogy "nagyon finom!", s közben néztünk egymásra...

...közben eszembe jutott, hogy valószínűleg azt az egyetlen üveget bontottam ki, amelyikből véletlenül kimaradt a cukor...

-No de Apa szó nélkül megette! Szegény!- jegyezték meg a lányaim.

Aztán bontottunk másik üveggel, s az újdonság ízerejét teszteltük...
Semmi különbség nem volt köztük, tehát mindkettőben volt cukor is, csak úgy látszik kevés.
...
...de elfogyott, mind megettük,

...milyen finom az az újfajta befőtt, és hogy jövőre is tegyek el belőle, csak egy kicsit több cukorral... nevettünk, csak nevettünk, a könnyünk is kicsordult...

...az akkor várandós lányom, G. fogta a kis pocaklakóját, úgy kacagott..., csak meg ne szüljön a mirabolától..., tetéztük a jókedvet magasabb szintre...

Fura volt az új, eddig nem ismert íz, "citrom bőrébe bújt szilva", érdekes volt..., legalábbis felejthetetlen...

Azóta is beraktározom, sőt már ültettünk fákat is, s bemutatkozott a néhány szem termés is rajtuk...

 

képek lesznek...

121) ...óra nincs többé a bejegyzéseken!

Azt kérdezte a gyerekem, V., hogy minek is kell az az óra a bejegyzésekbe?

Jó kérdés!

...én is tudom, hogy az emberek blogot akarnak olvasni, nem pedig a pontos időt nézni.
Meg van olyan számítógép, amin nem is tud megjelenni az óra képe, így meg teljesen fölösleges, az óra képe.

...ha már úgyis nagytakarítok, le vele!

Nem igazán a bejegyzésekhez szerettem volna beilleszteni, hanem a blogomba, valahova, de nem sikerült, ezért maradt ott.

Ha majd ügyesebb leszek, akkor az óra nem a bejegyzésekbe kerül...

...addig is minden KEDVES OLVASÓ legyen szíves megnézni a saját monitorja alján a pontos időt, mint ahogy azt én is teszem ezután...
...
(:-)

120) NAGYtakarítás, vagy NAGY takarítás!

...ha nyár, akkor kezdődik a 

NA G Ytakarítás, vagy  N A G Y  takarítás

(ahogy tetszik)!

Pedagóguséknál (nálam is) nem igazán évszakhoz kötött ez a tevékenység, hanem inkább a szünetekhez...

...hát akkor jöjjön a sok-sok teendő!

...szortírozás/selejtezés/kidobálás/újra fölösleges megőrzés!
Van ahol kevés a teendő, van ahol nagyon sok. Helye válogatja, hogy mennyi időt töltök ezzel a "felemelő" ténykedéssel.

Kezdődött a konyhaszekrényekben...
...a fölsőkben, az alsókban, az oldalsókban, majd a fiókokban...

R E N D R A K Á S!    M e g ú j u l á s!

A fűszereket szeretem a legjobban, mert mindig okoznak meglepetéseket.

...nini!
...vannak lejárt szavatosságúak is. Csak óvatosan merem leírni,  hogy találtam 10 éves fűszert...

Ki vele!
             Kukába!
                            Kidobni!
                                           ...
                                              Kidobtam!

Hú, mekkora NAGY HŐS vagyok!

...aztán ami megmaradt: letörölgettem/üvegberaktam/össze-szétöntöttem/máshelyrekerültek...(majdkereshetemazokat,haszükségemleszrájuk)... jó buli lesz!!!!!

...és megint NINI!

Találtam két kis üveget, fekete teával (másfélékkel), még az elmúlt évszázadból/évezredből...

Egészen pontosan 34 évesek (házasságunk első éveiben kerültek a kis üvegbe).
Még a férjem, Á. hozta az orosz teákat.

Kinyitottam azokat, megszagoltam, ...klassz az aromájuk, visszazártam őket, áttöröltem az üvegeket és ne tessék csodálkozni!, visszatettem a polcra!

Mostmár csak KIS HŐS vagyok!

*****

Kedves Családom!

Ígérem Nektek, hogy nem fogom megfőzni senkinek!

Akkor meg minek?
...jó kérdés! ...szerintem nem jött még el az ideje, hogy a kukában kössön ki...

Jól van ez így, kitartás..., folytatom tovább..., bízva abban, hogy egyszer majdcsak végetér...

(:-)

120) Sajátos "olvasás"

...bizony! Bi...Bi...Bííííííííííííííííííííí!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Á. a négy hónapos korával már-már "olvasónak számít"...

Tegnap sikerült összegyűrni egy reklám újságot. (!)
...
Anyukája szerint  Á., a csöppség lepődött meg a legjobban, a keletkező csörgő-zörgő hangtól...
...
...meg anyai segítséggel már könyvet is lapoztak, nagy sikerrel!

*****

No és ma!
Hát a mai ténykedés minden eddigit "felülmúlt"!
Sikerült elszakítani a "Vackor-könyv" 209. lapját...
Nem igazán tudjuk,  hogy miért pont éppen azt, hát ez titok marad, mert Á. még nem közli mindezt...

Okok vannak:
-első, az volt a legközelebbi,
-második, csak,
-harmadik, az tetszett legjobban...

További jó "olvasást" kívánunk!

Nagyszülők!

(:-)

119) Leendő osztályom blogja

...néhány perce létrehoztam egy e-mail-címet és egy blogot a leendő osztályomnak...

Közérdekű, minket érdeklő dolgokról lesz benne szó...,
az osztályunkat érintő eseményekről, rendezvényekről, amiken résztveszünk,
...s remélem lesznek majd fotók is a mindennapjainkról...

Bármelyik tanuló használhatja/szerkesztheti...

Ajánlom minden érdeklődő szíves figyelmébe:

http://9hvillanyszerelok1112.blogspot.com/

Megy az információ, meg tanulunk/tanulnak is egymástól...

Bízom benne, hogy a "lurkók" még jó nagyot pihennek az iskolakezdésig!

(:-)

118) Piros pont jócselekedetért...

...szoktuk megjegyezni, hogy jár a pirospont az önzetlen, tetteinkért.

Napi szinten "el szoktuk követni" a piros pont szerzését.

Ma pl. segítettem beiratkozni az érettségire való továbbtanulásban az egyik ismerősnek, ill. "hangosan megterveztük" egy udvar belső, növényekkel való beültetését, s kapott a szomszéd máris, most az esős időben éppen átültethető növényeket tőlem...

...hurrá, ez már három piros pont is! ...csupán apró dolgokért...
Íme:
 .   .   .

Több nem lesz ma már, mert vége lesz a napnak néhány perc múlva...
...meg különben is holnapra is kellene legalább egy pirospontot produkálni...
Csak úgy a rend és a szokás kedvéért...

117) E. unokánk időszámítása

...szombaton hazautaztak a piros vonattal...

Azóta üres a ház, az udvar...
...szokatlan... Nincs aki fennhangon működteti a gokartot, vagy brúgatja a "teherautógépet," vagy simogatás címen üldözi a macskákat, ill. a kiskutyát.

Abban állapodtunk meg, hogy ezen a héten pénteken megy a Papa érte, s hozza megint hozzánk néhány napra. Persze ezt mind E. jelenlétében beszéltük meg, tehát ő is tudta a tervet.

...ma reggeli párbeszéd...
- Anya, a Papa ma jön értem?
... s a folytatásban meg kellett tudnia, hogy még odébb van a Papa értemenetele...

(:-(

...de majdcsak telnek a napok, s újra itt lesz velünk...
(:-)