59) Vizsgák

Háromféle ember van...
Az egyik vizsgázott,

                             a másik vizsgázik,

                                                       a harmadik vizsgázni fog...

Különleges ragozás ez az életben.

Itt az idő... vizsgázási/vizsgáztatási idő.

Most semmi másra nincs idő, csak a vizsgára, különböző helyen, időben, iskolatipusban...

Mindenki vizsgázik ilyenkor.

A szervező/lebonyolító/közreműködő intézmény/személy és persze az igazi vizsgázó...
... a vizsgázó, aki még tegnap nebuló volt az iskolapadban, a vizsga végeztével pedig az ismeretek, készségek, hajlandóság birtokában szakemberré vált.

Mindenki a felkészültéségéről tesz tanubizonyságot.

A jó vizsgaprodukció siker.

Felejthetetlen, ha megérdemelt dicsérettel is párosulhat.
Inspiráló egy további tanulás megkezdéséhez, befejezéséhez.
Milyen sok múlik az odafigyelésen, a másik elismerésén, a nyugodt vizsgáztatáson!

Volt/lesz belőle része mindnyájunknak.
Nem felejtődik el, hogy mi is voltunk iskolások, alsó, közép és felső szinten...

Mintha tegnap történt volna... így emlékezünk néhány vizsgára.

KEDVES VIZSGÁZÓK!

Ne felejtse el senki megmutatni/megköszönni a bizonyítványát mindazoknak, akik segítettek a felkészülési időben kicsit könnyebbé tenni az életet (...megkenték azt a szelet vajas kenyeret, vagy békén hagyták a kis embert, a tanulmányaival... a nagy "magányában", s nem rendezte össze senki a szanaszét hagyottnak látszó könyveket, füzeteket, jegyzeteket..., még ha talpalatnyi hely sem maradt a szobácskában...).

Siker esetén legyen mindenki büszke a saját produkciójára!

****************************************************************

Minden vizsgáztatónak/vizsgázónak itt és most kívánok megérdemelt, jó eredményt, majd egy nagy, hosszú pihenést!
...
... mihez is?
... az erőgyűjtéshez, a nekifutáshoz egy következő vizsgához!!!!!.....
...
-Hmmmm!!!!

(:-)

58) Cicák

... kaptuk Őket ajándékba.

Pici cicák. Kis macsekok.

Minden új volt számukra, meg persze számunkra is.

Kezdődött a szoktatás.
Új helyen újfajta ételek, hangok, simogatások...
...meg persze Picur, a kiskutyánk ugatása, a Kormi cicánk "nagysága"... mind idegen volt.

Adtunk nevet is Nekik.

Marci, Ő nyugodtabb, csöndesebb.

                                       

                                        

                     Tóbiás, Ő nyugtalanabb, harciasabb.

Egy  hete vannak nálunk.
Jól érzik magukat.
Játszanak, szaladgálnak, jókat esznek, nyújtózkodnak a fűben, homokban, s persze alszanak nagyokat az udvarunk legkülönbözőbb részén. Mindenhol kipróbálják a szundikálást.
Néha fújnak Picurra, mert félnek Tőle. Pedig Picur csak játszani szeretne, de az apró

macskusz kitekuszok ezt nem igazán értik, így nem is engedik.

 

Megy a harc..., néha zajosabban, máskor meg csöndesebben.

...

Majd összeszoknak... egymással is, meg velünk is...

Örülünk Nekik!

(:)))

57) Új munka

... még az egyik éppen csak befejeződik, máris kezdődik a másik...

Új feladatok, új teendők, újra előkészület és felkészülés a következőre.

Keresett valaki valakit, hogy segítsen...
...aztán rám talált.
Ezek szerint én voltam, az a valaki, akit keresett, és rám talált, hogy segítsek.

Felnőttoktatás.
Szakirányú képzésben tanítás.
Klassz.
Más, mint a nappali tagozatos, tinik tanítása.
Egészen más.

A felnőttek másként gondolkodnak.
Lehet, hogy "lökdöste őket az élet ide-oda", de az is lehet, hogy "minden sima volt az eddigi életükben" (ez a ritkább).
A felnőttek akarnak valamit.
Tanulni.
Szakmát/másodszakmát... szerezni, hogy megélhessenek, hogy a családjukat - ha van - eltartsák.
Bíznak, mert már rendelkeznek azzal a képességgel is, hogy akarják az alagút végét látni.

A felnőttek kicsit félősebbek, mint a tinik.
Az önbecsülésüket, az önértékelésüket fejlesztve, tanulásukat segítve ismét diákként  tudnak gondolkodni.
... akár felhőtlenül, fiatalosabban...
... és rettenetesen (ha van ilyen) tudnak örülni a számukra korábban elképzelhetetlen sikernek...
... hogy meg is mutathatják akár a családjuknak, hogy Ők tudnak/képesek olyan teljesítményre, amit eddig maguk sem tudtak...

Tehát....

... ha van a környékünkön felnőtt, aki tanulni akar, szakmát szerezni, vagy érettségizni... segítsük Őket.

Én most ezt fogom tenni hamarosan.

Örömmel.

...

...de azért nem felejtődnek el a mindennapjaimat kitöltő fiatalok, akik a közös munkánk után eredményeket érnek el...

... jó velük...

SMILE! Ho Csiz Vali!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

56) Gyermeknap

Akinek gyermeke van, minden nap gyermeknap!

Az együtt töltött idő, a közös játék, beszélgetés, jó hangulat...

Felnőtt gyerekeinkkel és családjaikkal töltöttük a hétvégét.

Ragyogó volt.
Mindnyájan jól éreztük magunkat együtt, abban a néhány órában.

Amióta unokáink is vannak, visszaemlékszünk a gyermekeink kiskorára is és megéljük az unokáink kisgyermekkori életét is, együtt.

Jó volt emlékezni.

Kacagás, bőröndbe való elbujás, és megtalálás...

Az ajándékok: csilingelő labda és a kis autó, örömet okoztak...

Jó móka volt.

Gyerekeink! Unokáink!
Köszönjük Nektek!

(:-)   (:-)

55) Vicces néni...

... bemutatkozom, ez én vagyok...

Találkoztam egy 3-4 év körüli kislánnyal, akinek az anyukáját látásból ismerem, köszönünk is, ha találkozunk, sőt váltunk is néhány szót alkalmanként.
Vele volt a csöpp lánykája...
...
...
...
...beszélgetni kezdtünk a kislánnyal, majd készültünk elköszönni.
A kislány sajátos módon búcsúzott:

- Anya! Ez  egy vicces néni!

...hétvégén egy ilyen fél mondat feldobja az emberfiát...

Így tehát én lettem a VICCES NÉNI!

(:-)

54) Konfliktus

...
Beszélgettünk a gyerekekkel az iskolában...

Konfliktus...
...mi az? kik között jön létre? hogyan lehet feloldani/megoldani? van-e megbocsátás? elfelejtjük-e?...
...aztán jöttek az óvodás-kisiskolás-nagyiskolás és jelenlegi történetek...
...sok sztori vált számunkra ismertté...
...
Meséltek a gyerekek. A múltbéli események még nevetéssel körítettek voltak, a jelenlegiek már kevésbé.
Egyre komorabb lett a hangulat.
Szinte mindenki beszélt arról, hogy otthon folyamatos a konfliktus.

- Már nem is jövök ki a szobámból, csak ha nagyon muszáj. Tálcán eszem inkább egyedül.

- Az apámmal évek óta nem beszélek.

- Csak anyuval beszélünk, vele nagyon jó..., de apuval nem.

- Amikor kicsi voltam jó volt, annyira szerettek, sokat nevettünk, most meg állandóan veszekszünk.

- Apával élünk, meg a testvéremmel. Anya elköltözött külföldre. Mostmár jobb a hangulatunk, vele is jobban kijövünk, ha találkozunk. Korábban a válásuk miatt nem is törődtek velünk.

- Apa nagyon szigorú. Azt mondja, hogy az én érdekembe teszi ezt.
Soha nem hisz el nekem semmit. Mindig bizalmatlankodik. Nagyon megváltozott. Nincs soha jó hangulat otthon.

... s mondták... mondták... mondták...

Elképedtem.
Milyen nehéz Nekik!
Most, fiatalon már megharcolnak a saját életükért.

Elfelejtik-e a korábbi, vagy máshol szerzett sérüléseiket? Felül tudnak-e emelkedni a problémákon?

Milyen felnőttek lesznek?

És milyen szülők lesznek majd?

53) Gondozás

Két hölgy beszélget az étteremben:
Egyik:
- Nem igazán tudom, mit fogunk csinálni, ha rosszabbodik az állapota?
Újabban az történik, hogy elkószál. ... Minket meg a frász kerülget, hogy ki, mikor, hol, hogyan talál rá.

Másik:
- Én is hallottam ilyet. A múltkor X. Y. "veszett el" a városban. Csak annyi időre hagyta magára a lánya, míg egy újságot vett az árusnál, s mire ez lezajlott, a papa már seholsem volt.
Még jó, hogy ismerős talált rá. Rendőrségi ügy is lehetett volna belőle...
Azóta egy cetlit írtak, és tették a kabátjába, hogy hol lakik és kit értesítsenek...
No de akkor is...Borzasztó veszélyes egy idős emberre nézve...

* * * * *

Küzdünk ezzel sokan...
Ki előbb, ki utóbb szembesül azzal, hogy valamelyik Szülője gondozásra szorul...
Hosszabb-rövidebb idő? Nem tudható, kinek mennyi...

Nagyon nehéz időszak az életünkben...
Látni, amint a számunkra mindig erős, döntés képes, szeretetre méltó Szülőnk élete megváltozik...
Beteg lesz... és egyre betegebb...
Nincs rá szabály,  hogyan alakul a helyzet... nehezen is birkózunk vele általában...
Lelkileg teljesen összetörünk, gondolataink, cselekedeteink rövid távúak, a legfontosabb teendőkre szűkülnek...

Se éjjel, se nappal... állandó ügyelet a szeretett személyre, aki egyre kevésbé együttműködő, közreműködő, sőt egyre kötözködőbb, bántóbb is lehet.

Akinek munkahelye van, nagyon nehéz helyzetbe kerül.
Akinek nincs munkahelye, szintén nagyon nehéz helyzetben van.
Gondozni szükséges, nem kérdés.

Vannak fokozatok a betegség idejében, mélységében, a családra való hatásában...
Nem tudjuk igazán a helyén megfelelően kezelni a szülőgondozást.
A betegellátás szintjén marad meg a gondozás.
Gondterheltek vagyunk a nap huszonnégy órájában. Őrlődünk...

Magyarországon az idősgondozás a gyermekméretű cipőnél is kisebb cipőben jár.

Tájékozódnunk kell a lehetőségeinkről, segítséget kell kérnünk, megoldást kell keresnünk.
Humorral kellene csinálnunk mindezt....

Kell... kell... kell...
Mondják kívülről a jó tanácsokat. Csak aki benne van, az elvész a saját nagy gondjában, szomorúságában.
Meg sem tudjuk igazán fogalmazni a bajunkat, mégis megoldást keresünk...

Kell... kell... kell... a megnyugtató megoldás,
... mert rámehet az egészségünk, a türelmünk, a családunk..., és akkor ki fogja gondozni Őt?

Tanácsadó csapat, érdekszövetség, szakszerű tájékoztató szakember-gárda is elkelne...,
... mert egyedül ez sem megy!

(:-(

52) 1 forintnyi jókívánság

T. I. a hobbi szomszédunk volt.
Humoros, máskor kesergő.
Felesége halála után nem igazán tudta összeszedni magát.
Fiára mindig büszke ember volt.
Szorgalmas, dolgos, a múltról sokat mesélő ember hírében állt.

Sokszor hallottuk Tőle egy-egy történet befejezése után...
Feltette a kérdést:
- Tudod mi a legfontosabb?
... ? ...
- Csak 1 Ft-tal legyen többje az embernek, mint amire szüksége van!
...

Ezt kívánom..., mindenkinek...!!!!!

Jó kívánság!

1 Ft-nyi értékű jókívánság...

Sokszor emlegetjük...

51) Pénzvisszaadás (régi történet)

Valaki mesélte...

Még az 1960-as években történt...

Gépkocsivezetőként dolgozott, s vásárolt egész napra ennivalót munkatársainak és magának egy egyszemélyes kis boltban.

368 Ft volt a végösszeg.

Sajnálkozva közölte a pénztáros/eladóval, hogy csak apró pénze van, s odaborította az asztalra pénztárcája tartalmát.

(Akkoriban az aprópénz 2, 1 forintos, 50, 20 és 10 filléres volt. Ezek mind fém pénzek.)

Sokáig tartott a pénz kupac számolása, bár nem csinált belőle nagy ügyet a hölgy a boltban, csak a végén nézett kérdőn a vevőre...

?

- Ez nem elég. - közölte.

Kiderült, hogy 367 Ft került az asztalra, 1 Ft-tal kevesebb, mint amennyi a vásárolt termékek összára.

Főhősünk elővette a pénztárcáját, s kivett belőle egy 100 Ft-ost és letette az asztalra.

A pénztárosnő pedig visszaadott 99 Ft-ot, természetesen a legapróbb címletekben...

...

... hát nem aranyos?...

50) Kaszálás

No megint egy nehéz kerti munka!

Az én férjem Á., még fiatal korában Édesapja mellett megtanult kaszálni.
A Tisza töltésén vágták a zöldet, kettesben. Felejthetetlen élménnyé vált a közös munka.

Most egyedül végezte ezt a munkát.
Nagy volt a fű/gaz, nehezen, fűnyíróval megközelíthetetlen helyeken, körülményesen folyt a munkálat.

A könnyűipari (cipő ipari) szak-üzemmérnök ember nem felejtette el a munkájától teljesen távol eső ténykedést.
Jól elfáradt, keze-lába "érezte" a visszatérő, nagy tavaszi megpróbáltatást.

...persze az enyém is...

Nekem maradt a gaz szedése.
Lapos kúszás a ribizli/josta/fekete ribiszke bokrok alatt/mellett, a hagymák, zöldségek, sóska között...

Szóval este már arra sem maradt erőm, hogy beszámoljak a hét végi nagy munkánkról...

...számítógép/internet "nem bekapcs"!

... de megérte, mert egyre szebb/gondozottabb lesz a telek...
...egyszercsak utolérjük magunkat, bár akkora megint ősz lesz...
...aztán majd kezdjük előlről... vagy folytatjuk?????

...csak így tovább..., mondom magunknak...,
...hogy legyen energiánk folytatni...

(:-)

49) Fűnyíróbajnokom

Még délelőtt kezdődött...

Eldöntöttük, hogy ma füvet nyírunk.
Várjuk az esőt, így most ezt a munkát kell elvégezni.
Á. a férjem, "megreparálta" a fűnyírót, ami azt jelenti, hogy nagyjavítást végzett rajta, mindent megvizsgált, hogy jól működjön a masina.

Délelőtt kezdte az utcán a ház előtt, majd folytatta az egyik, másik, harmadik és negyedik szomszéd előtt a fű nyírását - amíg a vezeték elért, majd bent az udvaron is levágta a füvet.
Mindig így szokta. Az elérhető összes szomszéd összes füvét "karban tartja".

Fűnyíró bajnokságon vesz részt, melyen Ő az induló versenyző, a zsűri elnök és a befutó is.

Ma megint megnyerte...

Mi meg söprünk utána.
...
Most, mivel csak ketten voltunk itthon, rám maradt ez a feladat.
Késő délután a hobbi szomszéd füvére került sor, majd a mienkre is...
Este fél kilenckor már be is fejeződött a mai "hadművelet".
Nagy munka volt, nem kell bennünket alvásba ringatni.
Szép lett, karban tartott, örülünk, hogy befejeztük.

Azt szokták mondani, hogy a szomszéd füve zöldebb.
Nekünk el kell gondolkodnunk, hogy melyik szomszédé?
...
Szerintem teljesen egyformák...

Míg ezt a "komoly" kérdést latolgatjuk, az én fűnyíró bajnokom pihenni tér..., erőt gyűjt a következő kerti feladathoz...
... mert egy-egy ilyen munka után fáj a keze-láb-háta..., "fáj az egész gyerek" - mondta az Édesanyám valamikor a nagy munkák befejeztével...

Szerintem álmában a Mennyország kapuja előtt is szépíti a füvet..., s hallgatja a zümmögő csoda masináját, s "frizurát igazít a fűszálaknak"...

(:-)

48) Meghökkentő mondat...

Szokásos esti telefonálásunkat ejtettük meg G.-vel, a lányommal, s közben sor került a megszokott, unokának szóló kérdésre is...

- Mit csinálsz kisfiam?
E. a majdnem négy és féléves (!) elmesélte, ...

"Most éppen vonatozom...", s közben kiderült, hogy hova megy az a vonat, mit szállít, és kik ülnek rajta...
...
"Mama! figyelj csak! a YOUTUBE-n láttam a vonatokat!"

... hát ez az a mondat kezdet, ami meghökkentett...

...a YOUTUBE-n láttam...a vonatokat..., mind az alig négy és fél évével (!)

...  és folytatódik hosszasan, a legkülönfélébb vonatok felsorolása...
Sziasztok vonat szeretők!

"Rajzoltam" Nektek vonatot!


                  OOOOOOOOOOO
          O     O                          O
          O     O        OOO          O
          O     O        OOO          O
   OOOOOO                           O
   O                                          O        OOOOOOOOOOOOO
   O                       OOO          O       O                                    O
   O                       OOO          O       O                                    O
   O                       OOO          O       O                                    O
   O                       OOO          O       O                                    O
-((OOOOOOOOOOOOOOOO ))-(( OOOOOOOOOOOOOO ))- 
         OO                           OO                 OO                  OO     
      O      O                     O     O            O      O             O     O  
         OO                           OO                  OO                  OO    

47) "Vonatbolondok"

Kedves "vonatbolond" családtagjaim!

Megőrülnek a vonatokért.

Körbeutazták az országot, keresztül-kasul,

...megszámlálhatatlan mennyiségű/beállítású vonat-kép-készítésére vállalkoznak...

...

...s a mindennapos vonatozás otthon a szobában az esténként frissen épített fa/fém-pályán való játék...

...

Jó dolog a vonat-őrület!...

Csak így tovább!!!

46) Megerősítés...

Véletlen beszélgetésbe kezdtünk egy nem közeli ismerőssel...

Mesélt, mesélt, mesélt...
Örömeit, tennivalóit, döntésre váró dolgait emlegette...
Beszélgettünk, beszélgettünk, beszélgettünk... hosszasan...
... s a végén megköszönte a közreműködésemet, a megerősítő mondataimat.

Elcsodálkoztam.

Foglalkozásából, élettapasztalatából adódóan azt hittem, hogy Ő az, aki mindenre, mindenkor tudja a megoldást.
Sőt tanácsot ad, kész megoldást kínál tálcán, egy pillanat alatt...

Mégis szüksége volt a megerősítésre.

Kell beszélgetni, kell az együtt gondolkodás, a külső szemmel rátekintés a dolgokra, az "idegen" véleménye, állásfoglalása, a megerősítése a problémásnak hitt dolgokban...

Jókívánságom!

Legyen mindenkinek beszélgető társa, legyen mindnyájunknak legalább egy "meghallgatója", s vele együtt gondolkodója..., beszélgető partnere...

Főleg a gyerekeknél fontos ez!

Kedves Szülők!

Beszélgessünk a gyermekeinkkel, ...hogy elillanjanak a kételyeik, hogy általunk is erősödjenek, s váljanak életképessé, sikeressé..., boldoggá..., felnőtté...

Felbecsülhetetlen értékűek a beszélgetések az életünkben...

Akkor ne fogjuk vissza magunkat!

Beszélgessünk...

45) Ezredik...

Kedves Blogom!

Kedves Blog olvasóim!

Köszöntelek Benneteket az "ezred fordulón",

...az ezredik oldal megjelenítés alkalmából!!!!!

Érdeklődők a világ minden tájáról:

Magyarország (:-)
                            
                              Egyesült Államok (:-)

                                                            Németország (:-)

                                                                                          Szingapúr (:-)

                                                
                                                               Spanyolország (:-)

                                                            

                  Egyesült Királyság (:-)

                                                       Indonézia (:-)

                                   Szerbia (:-)

                                                            Oroszországi Föderáció (:-)

                                Szlovákia (:-)

 Törökország (:-)  

                                                                           

Üdv. Mindenkinek!

Ho Csiz Vali

44) Jó időőőőő!!!!!

No, hát erről van szó!.

Ez igen!

Most már itt van a jó idő!

Végre!

Én ezt szeretem!

Ezt a jó meleget!

Gyönyörűek az udvaron s a hobbin a növények, virágok...

Persze vizet és jó szót/dicséretet kapnak, hogy továbbra is ilyen szépek legyenek!

Kicsit furcsa szokás, de minden gyümölcs/zöldség "letermésekor" megköszönöm a terményeket.
Még a fák "derekát" is megsimogatom, a jó termést megköszönve.

DE!

Vigyázat!
Nagyon erős a NAPOCSKA!

Sapka/kalap kerüljön a fejre, s lenge ruhadarab a vállra/hátra!

Vigyázzunk a saját és családunk egészségére!

Kívánom, ... azért maradjon csak ez a jó idő!

(:-)

43) Nyugágy

... egy olyan alkalmatosság, ami ágy nyugalmat biztosít annak, aki igénybe veszi...
... ágy nyugalmat, pihenést, kikapcsolódást, netán alvást...,

vagy mégse...?

Rendezkedés/pakolgatás közben rábukkantam egy alumínium vázas, összehajtott, ép vászonnal "ellátott" nyugágyra a régmúltból...

Gondosan lesöpörtem, megtakarítottam, kinyitva az udvaron hagytam, majd úgy döntöttem, hogy egy kicsit pihenek, kipróbálom a csak pókok-lakta nyugágyat...

Milyen klassz lesz!

Ezután bármikor kinyitom, a napon, vagy az árnyékban/fél árnyékban, két ténykedés közepette kicsit meg tudok majd pihenni.

Tehát bízva az ágy nyugalomban a nyugágyamon ... leültem rá.

... aztán a másodperc törtrésze alatt a földön/füvön találtam magam...

Hopp!

... egy szem pillantás alatt a nyugágy vászon szanaszét szakadt... Valószínűleg az idő "vas foga" "megette" a nyugágy vásznat, ezért keresztbe-hosszába "megadta magát".

Ültem, ültem, és csak ültem...,

... aztán úgy, egyedül, ahogy az udvaron "magamba roskadtam", és hahotázásba törtem ki...

... s azon gondolkodtam, hogy ha valaki látta/hallotta volna "ténykedésemet", bizonyára bolondnak "titulált" volna...

... no hát ennyit a nyugágyon való pihenésről, a kis semmittevésnek még a lehetősége sem adatik meg...

(:-)

42) "Enyécském!"

Új szót alkotó unokám, E. mondta ezt a szót a hétvégén.
Éppen egy újonnan felfedezett párnát ölelgetett szorosan magához, s mondta hamiskás mosolyával:

"Enyécském!"

Teljesen megértettük azonnal az új szót.
Minden benne volt a kisgyermeki szeretetből, ragaszkodásból, dédelgetésből.

"Anyácskám!"

...milyen közel is van ez a két szó egymáshoz! ... hangulatilag... hangzásilag... mindenki érti...

E. Anyukája, G.!

Tudod-e, hogy Te vagy Enyécskének az Anyácskája?

vagy ha úgy tetszik:

Enyécském-nek Anyácskám-ja!!!!!

Szeretettel Nektek!

Nagyanyácskátok! V.

(:-) (:-) (:-) (:-) (:-)

41) Első csipkeverő a családunkban

A bejegyzésem írását még május 3-án kezdtem...

...piszkozatként mentettem, nem írtam végig...

... ma viszont befejeztem... 

Csipkeverő családfánk:

T.Zs. (anya),

  Cs.J.G. (fia),

   Cs. V. (lánya),

      H. V. (unokája).

Édesanyám is művelte a csipke verést. J. a bátyám Tőle tanulta el a fortélyokat... ma is tudja  készíteni.
Nekem, akkor ott öt évesen osztályrészül jutott, hogy a csipkeverő párnába "szurkáljak". Nem nagyon szerettem a gombostűk szurkálását, de Édesanyám fontosnak tartotta.
Csak sok év múlva jutottam annak tudatába, hogy milyen fontos volt az a ténykedés, mert Ő gyorsabban haladt a csipke készítéssel.

Édesapám nagyra értékelte a gyönyörű kézimunkát, elismerte Édesanyám ügyességét, szorgalmát, szépérzékét, alkotni vágyását..., büszke volt Rá...

A családunkban nagy értéke volt mindig a "fabrikálás"-nak, "barkácsolás"-nak, ALKOTÁS-nak.

A "szurkáláson" kívül megmaradtak a vezényszavak:

"kifele-befele-átcserélni".

"Mindössze" ezt kell az orsókkal csinálni és már készen is van a csipke...
S, hogy hányszor kell ezt véghez vinni?
Míg kész nincs az a csipke, vagy ..."sokmilliószor"...

Művelni kezdtem én is...,

majd művelni kezdte V., a nagyobbik lányom is.

Mi is "beálltunk a sorba, készítjük azt az igényes kézimunkafajtát,
- mely saját gyönyörűségünkre, ritka kincsként szolgáló ajándékul készül,

- azt a kézimunkafajtát, amelyik egy óra alatt 1 cm-es sebességgel halad...

- amelyik testünket/lelkünket gyönyörűségével, az alkotás örömével tartja karban...

a   C S I P K E V E R É S-t.

Ez így jó nekünk.

... és T A N Í T O T T U K / T A N Í T J U K
mindnyájan, a művelni akaróknak...

Munkáink:

Készítette: H. V.

Készítette: H. Cs. V.

a "100. éves az endrédi csipke" kiállításán szerepeltek...

40) Nasi

Figyelem!

N A S S O L N I V A L Ó :
tej, tojás, élesztő, sütőpor, liszt, cukor és egyéb adalékanyagok
N É L K Ü L!!!!!

... ez nem más, mint a
m ű z l i s z e l e t    h á z i l a g!

(kb. 20. szelethez)

összesen 500 gr. mag:

- búza-, rozs-, vagy zabpehely,
- 1 evőkanálnyi szezámmag,
- 1 evőkanálnyi lenmag,
- 1 evőkanálnyi mazsola,
- 1 evőkanálnyi napraforgómag,
- 1 evőkanálnyi kókuszreszelék,
- meggy ( vagy más gyümölcs; aszalva, vagy a kissé cukrozott magozott befőtt)
- mogyoró,
  (ezek tetszés szerint, a szemünk színének, vagy a kedvencünknek, ill. a spájzban megtalálhatóktól függően!)
- dió darálva,

- 1 evőkanálnyi étolaj,
- 2 reszelt alma,
- 2 evőkanálnyi, vagy fél citrom leve,
- 3 evőkanál folyékony méz.

A hozzávalókat alaposan összekeverjük,
tepsibe, sütőpapírra kiöntjük, jól lesímítjuk (tömörítjük),
lassú tűzön 20-30 pecig sütjük (világosbarna színű lesz).

Kihűlésig várunk, szeleteljük.

Kissé "morzsálódik", ezért célszerű csomagolni, így könnyebben tárolható hűtőben, ill. vihető tízórainak/uzsonnának, kínálható nasinak...

Celofánpapírba; 40x40 cm-es méretűt négy részre vágjuk és henger alakot tömörítünk a "süteményből", a papír végét összesodorjuk,
így M Ű Z L I - R O L Á D -ot kapunk.

A gyerekek imádnak közreműködni az előkészületi munkálatokban!

Engedjük Nekik!, sőt kérjük Őket!

Nálunk E., az unokám mondja: "Seítek (=segítek) Mama! Jó?
Hát persze, hogy jó!

Jó étvéggyal elfogyasztjuk,
és kínáljuk másnak is!

A receptet az interneten, keresgélés után találtam, majd saját tetszésem szerint kissé változtatva próbáltam ki, s adom közre!

39) "Unatkozási" szokások...

Esik az eső...

"Májusi eső aranyat ér" - mondja a jó öreg közmondás.
No de ennyi?... és ilyen hideg?... és ilyen sokáig?...
... és sehol a Napocska?...

Hideg van...

Fázunk...
Legszívesebben ágyban maradnánk, a jó meleg takaró alatt...

Ismét fűtünk...
... és még mindig fázunk...
... elegünk van a négy falból...
... kimennénk, de május közepén október végi idő van...
... "szégyellje magát ez az időjárás!"

Előkerülnek ismét az elrakott meleg holmik: a póttrikó, vastag pulóver, mellény, kabát, sapka, kesztyű, harisnyanadrág, vastag zokni és a bakancs is..., mint télen...

Mit csinálhatnánk?

...marad a négy fal közötti időtöltés...

5-LET! (=ÖTLET!)

Elő, az albumokkal, régi képekkel!

M ú l t i d é z é s ,   e m l é k e z é s . . .

Aranyos sztorik, nagy-nagy röhögések...

Tette mindezt G. a lányom, és vitte a régi fotókat, megmutatni másoknak.
S el-elmélázott némelyik kép mellett...,
...emlékezett...

Akár rendezhetnénk, be is ragaszthatnánk az elmaradt KÉPEKET?

... és a másfajta szokások?...

Jó "unatkozási szokások"...


Kisgyermekkel diafilmnézés..., festés..., rajzolás..., gyurmázás..., éneklés..., társasjátékozás,...
dobolás..., (csak a szomszéd fülének kímélése mellett!)...

K É Z M Ű V E S S É G . . .

A L K O T Á S ! ! ! ! !

(kötés, horgolás, nemezelés, gyöngyfűzés, bőrözés, fazekasság, hímzés, szövés, fonás, kosárfonás...)

- Jó "unatkozási szokás"- mondta egy tanítványom a csipkeverésemre valamikor...

és a jó "öreg" O L V A S Á S!

vagy egy jó sütés-főzés együtt?

... vagy TV-zés(?),... KIZÁRÓLAG kemény kritikával, V Á L O G A T V A!!!!!

B Á R M I, ... csak ne unatkozzunk!

... és belekiabálom az esős időbe!!!!!, hogy visszahangozzon!!!!!

C s a k   j ö n n e   m á á á á á r 

a   j ó ó ó ó ó    i d ő ő ő ő ő ! ! ! ! !

38) Emlékezés Blekire

Nagyon nehéz...

Kimentünk a hobbira és nem várt bennünket.

...

Felejthetetlenek...

- a bizakodó, okos tekintete,

- reggelenkénti üdvözlése az ajtónk előtt,

- a jókedvű labdázása,

- játéka,

- szaladgálása az udvaron,

- önfeledt csaholása,

- karakteres hangja, ugatása,

- hamiskás mosolya,

- a kezünk orrával való érintése,

- a sétálása mellettünk, ahogy hozzánk ért...

- figyelme,

- szeretetete...

...

... csak éppen meg nem szólalt...

... de mindennap, mindenkor beszélt mindnyájunkhoz...

...

B L E K I !

Köszönjük az élményeket!

37) Bleki kutyánk...

             B l e k i (+)!           

Szerettünk...

Nem  felejtünk el...

36) A 98. évben...

J. nénit, nagyon sokan ismerik,... mindenki J. nénije a városban.
98. születésnapját ünnepelte ez év februárjában...

Nem családi kapcsolatként indult az ismerettségünk,... mégis azzá vált...

Egy gyönyörű kézimunka, a vert csipke vezérelt el Hozzá, több, mint 20 éve.
Megtanította velem a csipkeverés csínját-bínját,... a legnagyobb szeretettel és a kézművesség előtti legnagyobb alázattal.

Több tanítványa volt az élete során, örülök, hogy én is köztük lehettem.
Számtalan kiállításon, mindenkor élőmunka-bemutatóval álltunk az érdeklődő közönség elé.
Sok-sok közös, kellemes élmény részesei lehettünk együtt.

...családi kapcsolattá vált az ismerettségünk...

Édesanyám korán, hosszú, súlyos betegség után hagyott itt bennünket.

Így J. néni lett a lányaim "pótnagymamája", s mostmár az unokáim "pótdédmamája".

Fantasztikus, emberséges, szeretetteljes, rendkívül jószándékú J. néni.
Sokat tanultam Tőle.

Mesélt a múltról, az életükről, a családjáról, a munkájáról és természetesen a legkülönfélébb, általa is művelt kézimunkafélékről, a virág- és állatszeretetéről...

Így lett az életünk teljes, hogy Őt megismertük.
Megszerettük.
Családtaggá vált.
"Hozzánktartozónkká" lett.

Szeretnénk, ha még sokáig mondhatnánk Neki jókívánságainkat nap-mint nap...

35) Anyák napján

A legszebb nap...

Amikor először anya lettem, a kisgyermekem öröme mellett sírtam, mert sajnáltam, hogy az ÉDESANYÁM nem érhette meg azt a legszebb napot, hogy az életünk V.-val, a kislányukkal lett teljesebb...

Amikor másodszor is anya lettem, a kisgyermekem öröme mellett sírtam, mert sajnáltam, hogy az ÉDESANYÁM nem érhette meg azt a legszebb napot, hogy az életünk G.-val, a kislányukkal lett teljesebb...

Mi, a testvéremmel, nagyon sajnáljuk, hogy a szüleinket már elveszítettük...,

... de sohasem felejtettük el Őket, szeretettel emlékezünk Rájuk...

Amikor G. anya lett, mérhetetlen boldogság töltött el bennünket, hogy E. megszületett...

E. az első ANYÁK NAPJÁN 5 hónapos volt.
Kis segítséggel, apró kezecskéjében "adta" át a legszebb ajándékot, az egy szál gyöngyvirágot...

Amikor V. anya lett, mérhetetlen boldogság töltött el bennünket, hogy Á. megszületett...

Á. az első ANYÁK NAPJÁN 6 hetes volt.
Kis segítséggel, "köszöntötte" anyját a legkedvesebb ajándékkal, az egy szál gyöngyvirággal...

Az életünk így teljesedik ki, hogy lassan-lassan gyarapodunk...

Lányaim!

Anyák lettetek!
Jó anyák Vagytok! Odafigyeltek a kis családotokra!

BÜSZKE VAGYOK RÁTOK!

Köszönöm a köszöntést!

ANYÁK NAPJA alkalmából köszöntelek Benneteket!

Kívánom Nektek a legjobbakat, a legnagyobb boldogságot a családotokkal együtt...