Oldalak

2011. július 11., hétfő

101) Önkritika!

... a 100. bejegyzés után...

Illik, kötelező, zárszámadni!

Ennyi írás után mérlegre tenni, hogy mit is sikerült az elmúlt időben, úgy márciustól alkotni a blogomban.
...

Ö N K R I T I Z Á L Á S !

... nézzük csak mire is vállalkoztam?

NAPLÓM:

... az életem/életünk...
Tényleg napló lett, csak nem kézírásos formátumú, hanem elektronikus.
Időrendben történnek az életünk egy kis részének nyomon követése.


események, történetek megörökítése,
Jó, hogy elkezdtem írni, mert így visszanézve rengeteg olyan dolog történt, ami valójában csak úgy megtörtént, ami szóra sem érdemes, mégis részesei voltunk.
A mindennapjainkról szóltak. 

A beírások nagy része velünk, a családommal, ill. másokkal történt meg, elmondás alapján kerültek lejegyzésre.
...mind igazak, nem kitalációk...

Még egy dolog: megírom, aztán közzé teszem... csak ritkán fordul elő, hogy változtatok rajtuk.
Ez azt jelenti, számomra, hogy szinte a pillanatnyi érzelem-gondolat-hangulat következtében alakul a blogom...

fotók,
Amíg nem írtam a blogot, addig kevesebbet fotóztam, amióta írom, jobban meglátom az apró részleteket.

A fotók csak egyszer szerepelnek a blogban, s egy kivételével mind saját készítésű.
A "Fészekrakóéknál..." című bejegyzésemben van egy gólyapárról kép, amit hamarosan le is tudok majd cserélni egy saját készítésű "gólyafészekben gólyák"-ra, ...ha-ma-ro-san...(!?)

 saját emlékezés segítésére,

Azon kapom magam, hogy olyan események, történetek is előjönnek a régmúltból, amik már rég-rég a feledés homályába merültek...
Érdekes, hogy a tanáraim névtablójára csupán emlékezetből soroltam fel azokat, akik tanítottak.

Milyen közel is van az életemben hozzám az iskola? Magam is meglepődtem.

 
ill. szolgáljon ajándékul bárkinek, aki örömét leli az elolvasásában.
Néha azon gondolkodom, hogy lehet, hogy van Valaki a Világban, aki annyira ágyhoz/székhez kötött, hogy akár az én kis bejegyzéseim is felüdülést jelenthetnek Neki.(?)


Várok szeretettel mindenkit a virágaim és állataim megtekintésére...
Rengeteg fotó "sikeredett az udvarunkról, a hobbink részleteiről és az "állattársainkról". szívesen osztom meg másokkal is ezeket a képeket!

...erre vállalkoztam...
Úgy tűnik, valamennyire sikerült...
Ami nem sikerült igazán: mindig "mínuszban" vagyok a képek felrakásával!
Mentségemre legyen: a fotók újonnan, folyamatosan készülnek, s nyilván a megtörtént események kapcsán kerülnek a blog kiegészítőjeként az írásokhoz, érdemes néha "visszalapozni", mert előbb-utóbb felkerülnek a képek is, ...csak idő kérdése minden!


... s, hogy mi változott?

Rendkívül sokat jelent számomra a blogírás!

Személyiségfejlesztő tréningnek gondolom. Vele beíratkoztam a saját "továbbképzésemre" az érzelmi intelligencia terén.
S a felbecsülhetetlen értékű hozadéka márciustól kezdődő "ténykedésemnek": rengeteg új dolgot tanultam a blogszerkesztés során a számítógéppel kapcsolatos dolgokról.


Javaslom, ajánlom bárkinek a blogírást az önfejlesztés/önfejlődés segítésére.

Tehát folytatom a blogírást!!!!!
További tervem is van VELE!!!!!

Ezután is várom szeretettel az eddigi Olvasóimat, az érdeklődő követőket, ill. a véletlenül rám találókat, az újakat is, s kívánom MINDENKINEK a lehető legjobbat az életében!


Üdv.!!!!!!!!!!!!

Ho Csiz Vali


http://hocsizvali.blogspot.com/

mailto:h.csizmadia.vali@gmail.comno


Ui.: Milyen ember is vagyok valójában?

...gyermekkoromban inkább pesszimista voltam, sokat sírtam, keseregtem,még búskomornak is jellemezte...

...idővel ez teljesen megváltozott, lettem egy energikus, jókedvű, bizakodó emberke...

Míg korábban a "FÉLIG ÜRES A POHÁR-ember" voltam, most inkább a  "FÉLIG TELE POHÁR-ember" vált belőlem...
...
...hogy jó-e ez a gyökeres változás? Az idő mindent megmutat majd...

?????

(:-)
 no 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése