Oldalak

2011. július 25., hétfő

110) Cipőkanál ajándékba

"Te, Sógorom!
Én már megöregedtem, s fáj a derekam is, úgyhogy hoztam Neked ajándékba egy hosszú cipőkanalat, hogy ne kelljen lehajolnod, s tudd a cipődet könnyedén felvenni."

Ez a köszöntő mondat hangzott el a hétvégén D.-ben, Á. a férjem mondta J.-nak, a testvéremnek.

Úgy láttam jókedvre derült J., a testvérem és M. a felesége is.

Fura, de találó ajándék. ...hát igen, egy könnyűipari mérnök (cipőipari) praktikus adománya.
Jó ötlet volt...

...csakhogy a derültséget okozó ajándékot ugyanúgy, mint ahogy elvittük, vissza is hoztuk, mert csak beszéltünk róla, s közben az autóban maradt a szép, piros, hosszú cipőkanál...

...mint ahogy a M.-nak szánt cserépnyi lila levelű lóhere is...

Hát kedveskéim! Vittük is, meg nem is, át is adtuk, meg nem is... a kis ajándékokat...

Ez ám az igazi meglepetés!

Kétszer is meglepetést okoz, egyszer, hogy visszük, másikszor meg majd, hogy át is adjuk -
mint a mesében.

Nos mégegyszer visszük, s remélem, át is adjuk a Nektek szánt aprócska ajándékokat.

J. és M. !
Legyetek szívesek meglepődni...!

(:-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése