Oldalak

2011. december 28., szerda

205) Baba-"düh"

Á., a kilenchónapos unokánk kifli/zsömle, sőt lassan a mindenevésben is akár bajnokságot is nyerhet.
Gyakorolja is szorgalmasan,  minden nap többször is, családja minden tagja megelégedésére.
A kis aprókánk igencsak jó étvágyú. Örülünk is ennek.

Kapott is a kis kezébe egy kekszet, ami eddig teljesen ismeretlen volt számára.
Eddigi szokásához híven meg is kóstolta.
Sikerült az első "harapásra" a harmadnyi kekszet letörni azzal a hat fogával, ami már kinőtt ...
Látták, hogy ez a tempó még igencsak nagy Á. számára, s elvették a maradék kekszet a kis kézből...
...
...s ekkor történt...,
...hogy ez a kisfiú "mérges" lett, s hangosan mindenki tudtára is adta nemtetszését...
...
...ilyen nincs is, baba-"düh"!
...
...de van!

"E L V E T T É K   T Ő L E M!    D E  A K K O R  M I É R T  A D TÁ K ?????"

Jó kérdés!

Vígaszalásként kenyérhéj-darabkát kapott a kezébe, amivel egy pillanat alatt szelíddé vált...

Mit is ér egy darabka kenyérvég?

...valakinek a NYUGALMAT/BOLDOGSÁGOT!
(:-)

204) Sport-szelet-emlék...

...rég volt, talán igaz se volt...
...mint a mesében..., olyan régen történt....

Még az általános iskolában történt: ötödiktől, nyolcadikig minden nap sport szelet és néhány kifli volt a tízóraim, no meg az elmaradhatatlan alma...
...
...aztán gondolom, elegem lett, mert a sport-szelet-evés szinte teljesen megszűnt.
A gimnazista évek alatt meg a habroló, az igazi energiabomba volt a mindennapos kedvenc.

...aztán sok-sok idő múlva ismét előkerült a sport szelet..., no meg az emlékek is...

Elfelejthetetlen lett, mert minden sport-szelet előcsalogatja ezt a mondatot/gondolatot belőlem...
...visszahozza a régi gyermekkori időket...

...hogy mi ebben a poén?

Semmi, de ez a kis dolog kicsit megmelengette a szívemet/lelkemet, s máris jobban érzem magam tőle!!!!!
...s ez örömmel tölt el!!!!!
(:-)

2011. december 26., hétfő

203) Sport-szelet házilag

Kezembe akadt egy régi újság, s még mielőtt a tűz martalékává vált volna, fellapoztam és beleolvastam...
Az egyik cikk végén szinte elrejteve találtam egy receptet, mégpedig a sport-szelet recepjét, mely házilag is könnyen elkészíthető...
...
Olyan, de olyan finomság, hogy el nem lehet mondani, csak le lehet írni, meg mindenkinek körbekiáltani, más is örüljön neki...
...
Íme e recept...

Hozzávalók: 
                               1/2 kg darált háztartási keksz,
                               1 rum aroma,
                               25-20-15 dkg cukor/édesítőszer, ízlés szerint, annál egészségesebb, minél kevesebb!!!!!
                               3 evő kanál kakaó por,
                               2-2,5 dl langyos tej,
                               25 dkg vaj, vagy margarin


Tetejére:       1 tábla étcsokoládés tortabevonó,
                             2-3 evőkanálnyi olajjal folyékonyra keverve,

...majd tepsi-nagyságú tálcára símitjuk, összetömörítjük, és a tetejére öntjük az étcsokoládés bevonót, pár órára hűtőbe rakjuk, - no nem a fagyasztó részébe!!!,
...aztán szeleteljük, esetleg csomagoljuk... de tányéron tálalva is igen mutatós, tetszetős finomság...

Annyira finomnak találtam, hogy  már több adagot is elkészítettem, s tálcamennyiséget vittem be az iskolába is, ahol mindenkinek ízlett, s készítettem az ünnepekre is...

...sport-szelet-ízű-illatú-állagú-formájú édességet kapunk...

...Nagyon kelendő, mindenkinek tetszett!!!
 ...legalábbis azt mondták,... s az üres tálcát látva, igazgat is mondtak...!!!!!

Ajándéknak is "megállja a helyét"!

...Csoda, hogy csoda keletkezik az ember konyhájában, ha eldönti, hogy elkészíti...?

Jó étvágyat hozzá!
(:-)

...hálás vagyok,  hogy kezembe akadt az a régi újság!

2011. december 24., szombat

202) Karácsonyi köszöntés minden blog-olvasónak!

Karácsony
 első napja van,
 köszönt
 és minden jót kíván
egy csíz a csupasz körtefán.
karácsony
második napja van,
 köszönt
 és minden jót kíván
két gerle és egy csíz a csupasz körtefán.
karácsony harmadik napja van,
köszönt
 és minden jót kíván
 három veréb zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán.
karácsony
 negyedik napja van,
 köszönt
 és minden jót kíván
 négy nyafka macska, három veréb zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán.
karácsony
 ötödik napja van,
 köszönt
 és minden jót kíván
 öt szélkakaska, négy nyafka macska, három veréb zenész, két gerle
 és egy csíz a csupasz körtefán.
karácsony
 hatodik napja van,
köszönt
 és minden jót kíván
 hat tyúkanyó, öt szélkakaska, négy nyafka macska, három veréb zenész, két gerle
 és egy csíz a csupasz körtefán.
karácsony
 hetedik napja van,
 köszönt
 és minden jót kíván
 hét hattyú, tolla tiszta hó, hat tyúkanyó, öt szélkakaska, négy nyafka macska,
 három veréb zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán.
karácsony
 nyolcadik napja van,
köszönt
 és minden jót kíván
 nyolc nyúl a vadász oldalán, hét hattyú, tolla tiszta hó, hat tyúkanyó, öt szélkakaska,
négy nyafka macska,
 három veréb zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán.
karácsony
 kilencedik napja van,
 köszönt
 és minden jót kíván
 kilenc kötényes kisleány, nyolc nyúl a vadász oldalán, hét hattyú tolla tiszta hó, hat tyúkanyó,
öt szélkakaska,
 négy nyafka macska, három veréb zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán.
karácsony
 tizedik napja van,
 köszönt
 és minden jót kíván
 tíz tekergő kéményseprő, kilenc kötényes kisleány, nyolc nyúl a vadász oldalán,
hét hattyú, tolla tiszta hó, hat tyúkanyó, öt szélkakaska,
négy nyafka macska, három veréb zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán.
karácsony
tizenegyedik napja van,
köszönt
 és minden jót kíván
 tizenegy táncoslábú úrnő, tíz tekergő kéményseprő, kilenc kötényes kisleány,
nyolc nyúl a vadász oldalán,
 hét hattyú, tolla tiszta hó, hat tyúkanyó,
 öt szélkakaska, négy nyafka macska, három veréb zenész, két gerle
és egy csíz a csupasz körtefán.
karácsony
 tizenkettedik napja van,
 köszönt
 és minden jót kíván
 tizenkét ugribugri úr, tizenegy táncoslábú úrnő, tíz tekergő kéményseprő,
kilenc kötényes kisleány, nyolc nyúl a vadász oldalán,
 hét hattyú, tolla tiszta hó, hat tyúkanyó, öt szélkakaska, négy nyafka macska,
három veréb zenész, két gerle
 és egy csíz a csupasz körtefán.
(angol népköltés,
 Tarbay Ede fordítása)
(:-)
Ho Csiz Vali

201) ...szárnynövesztés...

...elrepültek.

Korábban tervezték...
...s most meg is történt...

...elutaztak a másik Nagyszülőkhöz, messzire, T.-ba.

...előkészületek..., reptér...
...csúnya, szomorkás, esős idő idelent,
...verőfényes napsütés csodaszép felhőkkel, odafent (bár ezt csak Ők láthatták)...

Néhány óra, ...hipp-hopp, s máris megérkeztek, ...s ezt jelezték is...

Y., a vejünk, G., a lányunk és E., az unokánk szárnyat növesztettek és elrepültek...

Máris várjuk haza Őket, pedig még csak most utaztak el!

2011. december 20., kedd

200) Kekszmorzsák

A keksz, mint "aprósütemény" gyakori szereplője az emberek életének.
Szeretjük. Jellegzetes ízét, illatát, formáját.

Szeretjük a forró, gőzölgő teához.
Szeretjük, ha egészségesek/betegek vagyunk.
Szeretjük, kisgyermekkorban, meg időskorban is és persze a közben eltelt időben is.

Mindenkor segít.
Jókedvű lesz tőle mindenki.

Bárhol, bármikor fogyasztható, egymagában, vagy valaminek a kíséretében, pl. almával...

A legjobb nasi, éjjel/nappal..., TV-nézéskor...

...hát ez az!

...néhány nappal ezelőtt történt...

Kezdődött egy bögre langyos tejjel, és egy csomag finom, omlós keksz-szel.

Mégpedig úgy, hogy bevittem az ágyamba.

Az egész csomag keksz akkor nem fogyott el, így bent maradt az ágyban a párnák alatt/között.

Majd telt az idő, el is feledkeztem a kekszről.

Egy szerencsétlen véletlen folytán a celofán megbomlott, a kekszek elterültek a párna alatti helyen, majd kezdtek aprózódni, morzsává válni.
Aztán az az érzetem támadt, hogy az egész ágyam telis-teli van keksz morzsákkal, amik persze szúrnak.
Méghogy szúrnak! Nagyon szúrnak és még jobban szúrnak. Pizsamán keresztül is!
Mindenhol a kekszeket érzem! Tehetetlen állapotot éltem át ezzel a keksz-dologgal!

Voltak álmatlan éjszakáim a keksz miatt!

Egy ágyneműhúzás megoldja a problémát, mert a lepedővel egyszerre valószínűleg megszűnhet ez a morzsa-mizéria!

HŰ! Micsoda helyzet!

Sima, pihe-puha ágyban lehet majd ismét aludni!

...csak reménykedem!...

(:-)

2011. december 19., hétfő

199) Jó kis lefolyótisztító!

Pakolgattam a hűtőszekrényben, s találtam egy ásványvizes palackot.
Láttam, hogy már ki volt bontva.
Úgy döntöttem, hogy kidobom, hiszen már nem is tudni, ki kezdte meg korábban, s mióta várakozik további sorsára.
Lecsavartam a kupakot, s egy határozott mozdulattal kiöntöttem a lefolyóba.
...
S akkor csapta meg az orromat a jellegzetes illat...
...
...hoppá! ez nem víz volt, hanem pálinka!

Mégpedig egy igen finom kis üvegnyi meggy pálinka!

Már emlékeztem is rá, hogy a férjemnek hozta J. I, a barátja, kóstolásra.

...én meg szépen, gyorsan, jól kiöntöttem..., a konyhai mosogatóba, s így lefolyótisztító lett belőle egy másodperc alatt...

Jött a férjem, s mesélni kezdtem...
...
Ő meg csak hallgatta..., türelmesen...
...
Aztán szép csendesen megjegyezte:
-Akkor most már legalább nincs gond a lefolyóval! Legalább tiszta lett!!!!!
...
...hát igen.

KÁR, HOGY ÍGY VÉGEZTE! az a pálinka!

(:-) (:-(

2011. december 18., vasárnap

198) "Én most eldugom magamat!"

E., a majdnem ötéves unokánk kiáltott így fel, ami után bebújt a paplan alá...
...
...nyílván el akart bújni...
...
...igencsak meghökkentünk az érdekes szófordulaton, de,

jegyezzük a továbbiakban, mint E. újabb "aranymondását"!

(:-)

197) Tapsi-tapsi

Á., már tapsolni is tud!!!!! Bizony!

Nagy dolog! Mondhatná bárki!

De egy majdnem kilenchónapos fiatalember életében ez nagy dolog!

FOLYAMAT, mégfedig igen komoly fejlődési FOLYAMAT!

Eleinte felfedezni,
odapillantani a látómezőbe került kis kézre, majd kezecskékre,
aztán az anya hajába belekapszkodni,
majd megérinteni, megfogni dolgokat: játékokat, ill. a pelenkát, a poharat, a kiskanalat...meg bármit,
majd összeütni a kis tenyereket hang nélkül, majd erősebben, hanggal is...
...s majd az örömöt, megelégedést, gyermeki boldogságot is kifejezni vele...

Tudatosan TAPSOLNI! Ez ám a jó óka!

Úgye, hogy FOLYAMAT?

(:-)

2011. december 15., csütörtök

196) Első zsömle

Ma finom, friss zsömlét kapott Á., a nyolchónapos unokánk.

Először csak megnézte, megszagolta, kis kezében megforgatta, s megkóstolta, s jónak találva nagy részét annak rendje-módja szerint szépen el is fogyasztotta...

...de az az öröm, ami a zsömle-üggyel járt leírhatatlan volt...

Őszinte, ősi öröm volt ez!

Felejthetetlen kisgyermeki boldogság!!!!!!!!!!!!!!

Milyen kevés dolog is elég egy kisember boldogságához!!!

Egy zsömle csupán, amit nagy-nagy szeretettel kapott anyukájától, V.-től.

(:-)

195) "Nézzük azt a zöld valamit, amikor puff, nekimegy..."

...ez egy "esemény közvetítése" E. segítségével.

E. majdnem 5 éves, és ebben az egyetlen mondatban megfogalmazta, hogy anyjával, G-vel nézik a lávalámpát, ahogy a benne lévő buborék nekiütközik a lámpa üvegének.
...és tetszik neki!
Érdekes!

(:-)

2011. december 11., vasárnap

194) Kúszás névnapi ajándékba

...kissé érdekes, meg meglepő...
...és nagyon aranyos.
Á., a Papa ma ünnepli a névnapját!!!!!
Á. a nyolchónapos kisunoka pedig éppen e naptól kezdve kúszik!
...igazából kúszik...

Eddig próbálkozott, próbálkozott, próbálkozott...
Szülei körberakták játékokkal, amiket persze csak kis erőfeszítéssel, helyváltoztatással lehetett elérni.
Hosszú ideje megy már ez a "szórakozás".
V., Á. Anyukája korábban megjegyezte, hogy igencsak kényelmes a fiatalember, mert nem zavarja, ha elérhetetlenek azok a játékok.
Gurul ide, gurul oda, a helyváltoztatás eme speciális formáját választva mindenhova odaér ahova csak akar, ...előbb-utóbb... szép lassacskán...
De mától a világ felfedezésének új módja is bekövetkezett...., mégpedig kúszás formájában.

...s mindez a Papa névnapján!
...
...s lett a KÚSZÁS a Papa speciális, aranyos névnapi ajándéka...

(:-)

PAPA!
Boldog NÉVNAPOT Neked!

(:-)

2011. december 9., péntek

193) Hol a lámpa?

...jó kérdés, mégpedig igen fontos kérdés mostanában...

...de minek ilyen kérdést feltenni...
(még mielőtt Valaki mentőt hívna hozzánk...)

...ez az egyik sokszor elhangzó kérdés, amire természetesen megfelelő válasz is van!

...a válaszoló a nyolc hónapos Á., a kis unokánk,
a kérdezők pedig a körülötte lévő Szülők, Nagyszülők...

...az apró gyermek válasza: egy hosszan elnyújtott "OOOOO...", s a hang kíséretében egy mutató újjal a lámpa irányába való mutogatás...

...és mindnyájan örülünk,

mert a kommunikáció kezdeti szakaszában a beazonosítás igen örömteli "megnyilvánulás!"

"...és amilyen színű, olyan forró is, úgyhogy nem megyünk hozzá közelebb!"

...V., Á. anyukája a narancssárga lámpa felfedezésekor mondta óvó-védő gondolatát, ölében űlő csöppnyi kisfiának

Á.! Csak így tovább a felfedező úton!

(:-)


2011. december 5., hétfő

192) Papa! Ez a világ legfinomabb szőlője!

...mondta E., az unokánk, szombaton délelőtt az udvarunkon, a lugas alatt, amikor a Papától kapta a még éppen fogyasztható szőlőszemeket..., SZERETETTEL!
...szépen, sorban, mint a kismadarát etető madárszülő..., úgy etette a Papa E.-t.
Még ez igaz is, ... tehát a rigókkal együtt csemegéztek.
...
Nálunk így többször sikerül szüretelni.
...
Kár, hogy vége lesz lassan ennek a szőlő-szezonnak is.
...
...no de jön a következő, majd jövőre!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

(:-)

2011. november 25., péntek

191) Az első kiflicsücsök

Bizony! bi-bi bíííííííííííííííííííííí ...akinek már van 6 foga, az próbálja csak ki, hogy is működnek!


O. Á., a nyolc hónapos unokánk kapott ma a kezébe az Anyukájától egy kifli véget...
...az elsőt...
...s tette a kiflivel azt, amit tenni kell, azaz jól megnézte, megfogdosta kis kezével, megforgatta...
...aztán addig-addig, míg meg is kóstolgatta, pontosabban megcsócsálta...
...s ízlett is neki...
...még "beszélt" is hozzá, "hümmögött", hogy milyen finom...


Hát ez az Anya! ... mit is adott kisfiának!?
...az első kifli csücsköt!
Mekkora öröm és élmény annak a csöpp kisfiúnak..., meg persze mindnyájunknak.


Egyedül eszik!

K I F L I  C S Ü C S Ö K

...a javából!

Anya! Hol van már? Jöhet az egész kifli!

Hiába! Nő ez a gyerek!

2011. november 24., csütörtök

190) Hajvágás több felvonásban...

...mint egy színházi előadás...
...
...volt a műsornak bevezetése, tárgyalása, befejezése,
...természetesen konfliktussal és a végén a már nem is várt megoldással...
...
...még a nyáron kezdődött...
...
E.-nek a nagyobbik unokánknak igencsak megnőtt a haja..., a göndör, vastag fürtökké növekedett haj melegnek bizonyult...
...felkészültünk már korábban erre a helyzetre..., s beszereztük a fodrászkodáshoz szükséges eszközöket...

...neki is láttunk..., volna...
...de nem akart sikerülni...
...odakészítettük a tükröt, a hajvágó gépet, a fésűt, ollót, a hajvágó-kendőt...
...már igaziból levágtuk a haját a Papának, aztán csak úgy "játszásiból" a teherautónak, a talicskának..., de még mindig talált kifogást E., hogy ne az ő haja kerüljön sorra...
...pedig Ő mindenki hajvágásában közreműködött...
...
...fel is adtuk, mert csak nem kellene elriasztani a kisgyereket a frizurászkodástól...
...főleg azért, mert van egy kis fodrász-múltunk is, az Édesapám férfi fodrászként dolgozott egész életében..., s az ilyen aprócska "emberpalántáknak" is mindenkor sikeresen rövidítette meg a hosszúra nőtt, szembe is lógó hajukat...
...
...tehát feladtuk...
...
...majd a fodrászhoz elmennek, s frizurát készítenek neki, mint korábban párszor...
...nyugtattuk magunkat, s ki is jelentettük ezt az okos mondatot, pedig mindnyájan tudtuk, hogy "dugába dőlt" a nagy tervünk, s nem tudtunk mit kezdeni, hogy még szembesültünk is ezzel a ténnyel...

Szóval be kell vallanunk, elment a türelmünk. Teljesen kimerültünk a kedves győzködésbe...

...aztán eltelt a hétvége. Péntektől vasárnapig legalább háromszor nekirugaszkodtunk a hajvágásnak, E. meg persze mindenkor beleegyezett, aztán végül mégsem engedte, így nem sikerült a művelet...
...
Hazamentek, s G., E. Édesanyja egy pillanat alatt frizurát varázsolt kisfiának, aki mindenféle zokszó nélkül beleegyezett, s "állta/tűrte" a hajvágást...

...s váltak a nap hőseivé a közös produkciójukkal, a kicsi hajjal...

...s azóta már máskor is sor került a hajvágásra...

Hiába, nő ez a gyerek!
(:-)

..mint egy színházi előadás..., több felvonásban...

2011. november 20., vasárnap

189) Papa! Mama! Nincs hazamész!

"Nincs HAZAMÉSZ!"

...ezzel a kategorikus kijelentéssel illetett minket tegnap este E., az unokánk.

Délelőtt ketten együtt töltöttük az időt, délután hazajöttek a Szülei és megérkezett a Papa is...
...
...jó volt Veletek! Jó hangulatban telt el a nap!

Este, készülődtünk hazafele, de E. nem akarta, hogy eljöjjünk...
...
...aztán több, mint két óra elteltével mégis eljött a búcsú ideje...
...
...majd hamarosan találkozunk!

Ebben egyeztünk meg!

...ehhez tartjuk magunkat...

188) Nyolcvanadik születésnap

C. I. iskolánk volt igazgatóját köszöntöttük neves születésnapján...

N Y O L C V A N A D I K ! ! ! ! ! ! ! !

Ő még akkoriban volt az iskolánk első embere, amikor több, mint 1300 tanulónk és több, mint 120 felnőtt dolgozója volt az iskolánknak...
...évtizedekig vezette tanuló/tanár/oktató-csapatát, sikerrel...

...összetartó csapat vagyunk, a régiek nagy része eljött  a köszöntésre/vacsorára...

...voltak olyanok, akikkel évek óta nem találkoztunk..., most jó volt felemlegetni a régi szép időket...

...aztán voltak olyanok, akik nem jöttek el, meg olyanok is, akik már csak emlékeinkben, közös élet-eseményeinkben élnek tovább...

Kedves C. I.!
A nyolcvanadik születésnapodon kívánunk Neked minden JÓT!

Mindnyájunk nevében... Szeretettel!

...volt KOLLEGÁID!

2011. november 17., csütörtök

187) Kukucs! Kukucs! ...telefonon!?!

Telefonon beszélgettünk V.-val a lányommal...
...nincs ebben semmi különös...

...közben a kisfia Á. is "beleszólt" a beszélgetésbe, a maga kis gigyi-gagya-baba nyelvén, a majdnem nyolc hónapos korával...

...én meg:
-Szia Á.! Kukucs! Kukucs!
...
???
...
...no de mama! Kukucs telefonon?
...
...még ilyet!

186) Kistipe!

A fehér, bozontos bundájú, kedves Tibi bari (bárányka) mellett E., a kis unokánk kedvencei közé tartozik Pistike, a kékruhás-mellényes bábfigura is...

A két "személlyel" többnyire az együttes játék a megszokott...

...az utóbbi időben azonban a sok autó/vonat/repülő/...-játék mellett kissé háttérbe szorultak...
...
...aztán a minap érdekes fordulat következett a játszásban, mert előkerült a Tibi bari, meg a Pistike is...
E. fennhangon örült a játékainak, s meg is nevezte őket a nagy újratalálkozásban:

Tibi bari! Kistipe!
Tibi bari! Kistipe!
Tibi bari! Kistipe!,

s már táncra is perdült velük örömében...

G., E. édesanyja csak távolról nézte/hallgatta boldogan, játékaival táncoló kisfiát, aki "elkeresztelte" a Pistike figurát Kistipe névre.

Kistipe!     Kistipe!     Kistipe!     Kistipe!     Kistipe!

2011. november 13., vasárnap

185) ...kulcskérdés..., vagy mégsem?

Kulcskérdéssé vált a slusszkulcs elvesztése a hobbin.

Az történt, hogy befejeződtek a kémény felrakási munkálatok, a kipróbálás után voltunk már,
...meg esteledett is,
...meg el is fáradtunk már,
...meg fáztunk is kint,
...meg hazafelé kellett volna vennünk az irányt, de nem sikerült, mert a férjem az autójának a kulcsát elkeverte.

...valahol a hobbin...
...valahol...
...ez egy elég tág kategória a füves lombját/termését is hullató diófák alatt/mellett, egy igen nagy területen...
...
...kerestük..., kerestük..., kerestük... és még mindig kerestük.

 Sikertelenül.
...
...egy egész órán át, míg besötétedett...

Aztán nem volt már mit tenni. Az autót otthagytuk, melyet apánk kézi vezérléssel le tudott zárni, s hazajöttünk.

*****
Másnap én mentem a kutyákat etetni/itatni...
E teendőm mellett a kulcskeresést is házi feladatként kaptam a férjemtől.

...kerestem, kerestem..., de nem találtam...


...aztán a kutyákat elláttam, és láss csodát!

NINI! ...a szalétli alatt, a kis asztal lábánál megpillantottam a bújócskát játszó slusszkulcsot...

MEGTALÁLTAM!!!!!

Hívtam is telefonon a férjemet, hogy micsoda öröm ért bennünket!

Nagyon örült Ő is.
Elmondta, hogy sokba került volna, ha az elektronikát az autószerelőnek szét kellett volna szedni, s újra működőképes zárat kellett volna produkálni belőle...
... szerencsére már erre nem kerül sor!

...de hogy mennyibe kerül ez az én férjemnek?

..."csak" egy nagy-nagy örömteli köszönetbe!

(:-)

184) Mama! Te nem szédülsz?

Telefonon tette fel a szokatlan kérdést E., a majdnem ötéves unokánk:

-Mama, te nem szédülsz?
-Mikor kisfiam?
-Hát most, amikor telefonálsz!
...
-Nem szédülök, de miért kérdezed?
...
-Azért kérdem, mert forgok a telefonnal!...
...
 Látod? Mama!
...

183) ...és egy kályha a múltból...

Még a házzaságkötésünk első évében (34 éve!) egy költözéskor szükségünk volt kis kályhára.
Aztán kettőt is vettünk, mert az egyik a fürdőszobába, a másik pedig a konyhába kellett.
...
 ...hű, de régen volt!!!
...de mintha most lenne!!!
...
 Használtuk is a kis kályhákat egy ideig, aztán ahogy a költözések sora jött, úgy vittük magunkkal tovább.
Aztán az egyiket el is ajándékoztuk valakinek (már a feledés homályába tűnt,  hogy kinek!)

Most megint sor került arra, hogy szükségünk lett egy kis kályhára. (...az életben ismétlődnek a dolgok!)

Elővettük hát a régmúltból a kis kályhát.
Lellelenőríztük,  minden része hiánytalanul,... még a hozzá tartozó csövek is rendben, együtt...

Letakarítása, kitakarítása, összerakása, beállítása, beüzemelése következett...
Apánkkal (férjemmel) együtt közös "művűnk" lett!

...s mindez megtörtént, tegnap délután...
...mormolt a kályhácska, s adta a jó meleget...

Jó, hogy "költözött velünk", mert most jó szolgálatot tesz!

2011. november 11., péntek

182) "Pöfékelő" kémény

...a kerámia kémény szinte pontosan egy évvel ezelőtt "kapott" vastag beton alapot.
Akkor az volt a terv, hogy még a hideg tél és esős/havas idő beállta előtt felkerüljön a meglévő kémény hosszabbításaként a helyére..., hogy biztonságosabb legyen a fűtés.
...aztán a terv csak terv maradt..., a kémény meg lent maradt...
Most megint előkerült a mondat: még a hideg tél és esős/havas idő beállta előtt felkerüljön a meglévő kémény hosszabbításaként a helyére...

Aztán mostmár arról is beszámolhatok, hogy harmadjára nem kerül elő ez a mondat, mert tegnap délután a kémény pótló felkerült a helyére.

A férjem egyik legnagyobb, és legjobban előkészített feladata lett a kémény toldás.

Csak egy daru közreműködésével sikerült a művelet, s néhány órát is igénybe vett...

...tető bontás, majd kémény felállítás, -rögzítés, majd cserép visszarakás és már kész is a művelet...

...kigondolni könnyebb volt, megtervezni időt igényelt, végleges helyére felrakni pedig igen komoly munka volt... (bár a daru kezelője azt mondta, hogy neki csak egy gombnyomás és egy is navigálás volt).

...most már nincs más teendő, "csak" fűteni kell...

...és azóta boldogan "pöfékel" a kémény!

...mert nyomban sikerült kipróbálni!

Nagyon örülünk neki!

Papa!

Ügyes voltál, mint mindig!

(:-)

2011. november 10., csütörtök

181) Érdekes dátumok

2011. 01. 01. (összege: 6)
2011. 01. 10. (összege: 6)
2011. 01. 11. (összege: 7)

2011. 10. 01. (összege: 6)
2011. 10. 10. (összege: 6)
2011. 10. 11. (összege: 7)

2011. 11. 01. (összege: 7)
2011. 11. 10. (összege: 7)
2011. 11. 11. (összege: 8)

(:-)



180) G. Z. kiváló eredménye

G. Z. korábban két évig tanítványom volt a szakiskolában.

Kilencedikesként eldöntötte, hogy a tizediket még nálunk végzi, majd elmegy a fővárosba és ott szerez majd szakmai bizonyítványt.

Nagyon jó tanuló volt, céltudatosan élte tanuló éveit.
Matematikából briliánsan teljesített.
...
Aztán a tervei szerint alakította az életét...

Elment Budapestre és folytatta, majd be is fejezte tanulmányait...

...mégpedig nem is akárhogyan...

A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA Országos Versenyen negyedik helyezettként végzett, s szerzett KITŰNŐ minősítésű OKJ-s bizonyítványt, KŐMŰVES szakmában.

Honnan is tudom mindezt?

G. Z. teljesítette ígéretét...

...az ígérete pedig az volt, (még amikor tanítottam), hogy bemutatja megszerzett bizonyítványát...
 ...ez most jött el...

Jelenleg érettségire készül, majd irány valamelyik Építőipari Főiskola!

...ezek az új tervek...

...s az újabb ígéret, hogy hozza bemutatni majd a megszerzett sikeres bizonyítványait...

Hát Kedves G. Z.!

Köszönöm Neked, hogy megkerestél, és megosztottad velem a nagy sikereidet!

...csak megsúgom Neked, hogy elmondtam a mostani kilencedikeseknek a történetedet, remélem Ők is céltudatosan haladnak majd tanulmányaikban.

Neked pedig kívánom, hogy a további terveid, álmaid sorra valósuljanak meg!!!!!

Ho Csiz Vali volt matematika-tanárod

2011. november 9., szerda

179) Cs. F. meghiúsúsult ígérete

Amit az életében, munkájában véghezvitt, az példamutató.
Emberségből, odafigyelésből, szakmaiságból, kitűnő.
...
Sok éven át dolgoztunk együtt. Hittel, lelkesedéssel, odaadással, szeretettel, humorral...
...
Számára a legfontosabbak: a tanulók és a tanítás volt.

Sorra nyerték az általa felkészített tanulók a SZAKMA KIVÁLÓ TANULJA Országos Versenyt.
...évtizedeken keresztül...
Ezt a nagy dicsőséget CS. F. szerényen, a következő feladatára a legteljesebb mértékű lendülettel készülve élet meg. Mindig, mindenkor.
...
...aztán közbejött a betegsége...
...kórház, műtét,... várakozás, majd ismét kórház, műtét...
...várakozás...
...
Augusztusban, a tanévkezdés előtt bejött az iskolába, s

MEGÍGÉRTE, HOGY MEGGYÓGYUL.
...
...de hát megígérte!
...talán az egyetlen, amit nem tartott be, ez...
...
Ő már máshol jár. Máshonnan figyel.
Biztosan ott is tanít majd, gondoljuk, ... pedig nincs fogalmunk sem róla..., hogy milyen ott...

...ma elbúcsúztunk TŐLE...

...végleg...

...elment...

...nagy űrt hagyott maga után!

CS. F.-re szeretettel emlékezünk!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

2011. november 8., kedd

178) ...hümmm, de finom!

Apró emberpalántánk, Á., a kisfiú-unokánk nem kis meglepetésre sajátos kritikát "fogalmaz" meg minden étkezésénél.
Még a jóllakottnak is újra jó étvágya támad, ha látja a kis embert étkezni.

Bármelyik szüleje eteti a héthónapos fiatalembert, az első kanálka ételtől, az utolsó kanálkáig minden falat után nagy levegőt vesz és kifejezi "kőkemény" véleményét...

...első falat után: hümmm...
...második falat után: hümmm...
...harmadik falat után: hümmm...
...negyedik falat után: hümmm...
...
...sokadik falat után: hümmm...
...
...utolsó falat után: hümmm...

... s mindezt olyan beleéléssel, ahítattal, hogy az Á. el nem hangzó gondolatait is hallhatjuk, pedig még csak babanyelven "beszél"...

...de finom,
...de jó,

...jót főztél nekem Anyukám,
...ügyesen adod az ételt Apukám!

...köszönöm Neked Anyukám!
...köszönöm Neked Apukám!

177) Hurrá! Vesztettem! A munkám eredménye: semmi...

 ...történt az, hogy a konyhában sertepertéltem...
...mint máskor...
...többfélét főztem.
...volt ami már a kész állapot felé közeledett, volt amihez akkor fogtam hozzá...

...kibontottam, apró darabokra vágtam, megmostam..., s a nem használható részeket még a főzés előtt Picur kutyánknak és Marci, Tóbiás és Kormos cicáinknak szántam...
...minden úgy történt, ahogy máskor, ahogy kellett...
...
...s egy egyszerű kézmozdulattal kilódítottam az etető helyre, az edényükbe...
...
...majd visszamentem a konyhába, hogy elkezdjem a főzést...
...
...s akkor szembesültem a dologgal...
...
... a kibontott, apró darabokra vágott, megmosott, tiszta, főzésre szánt csirkehússal tettem mindezt, nem pedig a kidobni valóval...

...a kb. egy kilogrammnyi csirkehússal!
Hurrá! Vesztettem!

Csirkehús ide, vagy oda, megették az állataink, úgy nyersen, feldarabolva, megmosva, főzésre előkészítve...

Hiába!

"Egy koszton vagyunk az állatainkal!" szoktuk mondani a férjemmel.

...no de ennyire, hogy még meg sem főztem????? 

(:-)

2011. november 1., kedd

176) Üzenet a 9. H osztálynak az őszi szünetre

Srácok!

Nagy feladat vár Rátok a hosszú szünetben...

...kikapcsolódni,
               ...feltöltődni,
                            ...erőt gyűjteni,
                                                ...szabad levegőn sokat lenni,
...otthoni munkába besegíteni,
                                ...a számítógép monitorja előtt keveset ülni,
...jókedvűnek lenni,
                            ...eleget aludni,
...

Jó szünetet kívánok Nektek!

Ho Csiz Vali ofi

...és az osztályblog címe:

http://9hvillanyszerelok1112.blogspot.com/

175) Társasjáték

...benne van a nevében is... társas és játék...

Kell ennél több egy négy és félévesnek?

E., az unokánk társasjátékot kapott.
Szüleivel nagy partival/partikkal köszöntötték az új játékot...

Ez a társasjáték a legjobb a világon!

Kis bábuk, dobókocka, játékmező...

L É P E G E T É S...

      S Z Á M O L G A T Á S !!!!!

N Y E R É S/ V E S Z T É S!

(...mint az életben...)

E.-nek nagyon tetszett az új játék. Többször is győztes lett...

...sokmindent tanult ebből a játékból....

...türelem, odafigyelés, sorkivárás, kézügyesség..., és számolás, mégpedig többszörösen is...

Meg kellett számolni a dobókockán a pontokat,

...élményszerű ez a számolás, mert apró ujjaival egyenként mutogatva számolja a pöttyöket a dobókockán, ill. a játékmező lépéshelyeit is...
...meg kellett számolni a játékmezőn a lépéseket is a bábuval,
...meg kellett számolni az "ellenfelek" pontjait a dobókockán,
...meg kellett számolni a játékmezőn az "ellenfelek" lépéseit is a bábuval...


...és persze drukkolni, hogy ki fog nyerni!

Megérezni a siker ízét...

Megérezni a veszítést is...

Drukkolni a nyertesnek...

Megvígasztalni a vesztest...

Új érzések/új gondolatok...

...és a legjobb: együtt játszani, közös élmények részese lenni...

T Á R S A S O Z N I ! ! ! ! ! ! ! ! !
(:-)

2011. október 30., vasárnap

174) ...ha nem írom le, elfelejtődik... (1) E. és a "szegszortírozás"

...nemrég történt...

E., az unokánk nagy előszeretettel tölti az idejét a Papájánál, a műhelyében, ahol a Papa a bármilyen cipők, bármilyen bajával addig foglalatoskodik, míg ismét ép és egészséges lesz az éppen javításra való lábbeli...

A kisgyerek érdeklődő, mindenre nyitott, mint bármelyik más kisgyerek...
Mindent megfog, érdeklődik, mi micsoda, mire való...
"Kalapácsolok!" mondja, mert minden alkalommal kezébe kapja a suszter-kalapácsot, s azzal "ügyködik".

Tetszetősek számára a Papa eszközei, szerszámai...
...legfőképpen azonban a szegek, mert azok dobogós helyen állnak, s minden alkalommal E. különös érdeklődésének középpontjába kerülnek...
A sokfakkos, különböző, válogatott szegekkel teli fiók tartalma roppant érdekes, mert E. mindig rendezkedik egy kicsit benne...
Már ott tart a helyzet, hogy a sok fakkból mindössze egy nagy kerek edénybe került az összes apróbbnál is apróbb szeg, mert a történet "érdeklődő hőse" összeborítgatta azokat.

...többször is...

Kicsit hamiskás mosollyal, Papa felé fordított, érdeklődő arckifejezéssel teszi fel a kérdést, amikor borítgatja a szegeket innen-oda, s onnan-ide: "Jó Papa?"
"Jó kisfiam!" Hagyja rá a Papa, s mosolyog közben...

Amikor először megláttam kettejük páros "alkotását" megjegyeztem, hogy ide aztán nagyon türelmes Hamupipőke kell majd, aki szétválogatja ismét azokat a szegeket, ezután a vissza-össze (=össze-vissza) szegszortírozás után...

...csak sejtem, hogy ki is lesz az a Hamupipőke...

(:-)

173) Bolondos ajándék házi feladattal!

Bevallom, elterveztem...
...mármint azt, hogy előrukkolok valamilyen ökörséggel...
?????

... egy tökkel...

?????
Ajándéknak szántam a testvéremnek, J.-nak a hobbi telkünkön termesztett kisméretű tököt, azzal a szándékkal, hogy R.-nak, a kislány unokájának "faragjon" belőle töklámpást.

Kora délutáni időben adtuk át a tököcskét, azzal, hogy komoly házi feladat van vele, merthogy estére, mire dolgunk végeztével újra találkozunk, a lámpást ki is kell faragnia, sőt "belakni", azaz mécsessel ellátni és rendeltetésszerűen világítani is vele!!!!!
...jó kis ajándék...
...jó kis házi feladat...

...vagy kifaragja, vagy nem..., gondoltam...

A férjem Á. meg azt mondta mosolyogva, hogy egyébként meg azt csinál vele, amit akar, ha mégsem akar házi feladatot készíteni...

...hát igen, nekem is szöget ütött a fejemben a gondolat...
...akár a fejemhez is vághatja a tököt, azzal, hogy menjek vele a csudába!...
...
...csak bizakodtam,  hogy mindez nem fog megtörténni...

...különben még sohasem voltam ennyire közel ahhoz, hogy tökkelütött legyek!

...és még akkor ne is panaszkodjak, mert én akartam!

De az én testvérem mégsem csinál ilyesmit! (legalábbis bíztam benne, s optimistán vártam az esti találkozást).
...
P R O D U K C I Ó!

...töklámpás ügyesen kifaragva!
...gyertya benne meggyújtva!
...R., az unoka mosolyogva!
...jó hangulat!
... J. testvérem a legtermészetesebben...

... ez várt este bennünket...

Örülök, hogy a kis tök "célba ért", s jó ajándék lett a terményből!

(:-)

2011. október 28., péntek

172) ... amikor egy férfi cipőt vásárol magának...

...nagy dolog, hogy nem az asszonypajtás veszi a cipőt a férjeurának, hanem Ő MAGÁNAK...

...hogy a történetet a legelejéről kezdjem...

J. I.és Á., a férjem, évek óta jó barátok.
... ez nem olyan "összejárós" barátság, hanem egy jó barátság.

Néhány napja egy kora délutáni időben telefonon kereste a férjemet VALAKI..., nem ám akárhonnan, hanem KÜLFÖLDRŐL(!), az egyik szomszédos országból.

I. kérte a szakembert, a férjemet, hogy segítsen a nagyon szép üzletben meglátott álom cipőről véleményt alkotni: megvegye-e, vagy sem, azt a kiszemelt cipellőt...
A fiúk hosszasan beszéltek ama  lábbeliről...

S íme a párbeszéd:
Á.: Felpróbáltad a cipőt, jó a lábadra?
I.: Jó, csak kicsit itt-ott szorít. Ha megveszem, majd te biztos tudsz vele valamit csinálni, legfeljebb majd kitágítod otthon!

... a beszélgetés folytatódott, a döntés pedig I.-ra hárult...

Á. letéve a telefont, megjegyezte:

Ha az első számú funkciójának, hogy hordható legyen egy cipő, nem felel meg, akkor nem szabad megvenni.
Hiába van nekem akármilyen segédeszközöm, sosem lesz jó, de ha I. a cipőt a szekrény mélyére eltenni szánta, akkor meg nem kell rajta alakítani semmit...

...de akkor meg minek az a cipő?

...és azt még nem is tudjuk, hogy I. megvette azt a cipőt, vagy sem...

...nemsokára azt is megtudjuk...

(:-)

...hát így vásárol egy férfi cipőt magának..., távtanácsadás igénybevételével, kis komplikációval...

2011. október 22., szombat

171) ...hol van a határ?... "zsonglőrködő kisfiúk"...

Fiatal édesanya, B. M. K. kolleganőm mesélte:
Gipszbe került M., a kisfia (3 éves!) keze, mert az alkarja eltört.
M. előszeretettel fejezte ki mindennapos anyjára a frászt hozó kreativitását azzal, hogy összetolta a fotelt és a dohányzó asztalt, s a fotelről az asztalra felmászva leugrott onnan...
...naponta csak annyiszor, ahányszor lehetett, meg ahányszor csak kedve tartotta...
Anyja minden alkalommal óvó/intő megjegyzéseket tett, hogy gyermeke félelmét felébressze.
Hiábavaló volt az összes próbálkozás!
...folytatódott tovább a zsonglőrködés...
...addig-addig "sikerült", míg a parkettára esve M. összetörte magát.

Fájdalom, sírás, kórház, gipsz, kötözés,... minden kellemetlenségével, és persze az anyai intelmek és óvó/védő beszélgetések...
...hogy többet ugye nem szabad ilyet csinálni...
M. úgy tűnt, meg is értette, s visszafogta magát...
Ám ez csak a látszat volt, mert M. újra próbálkozott, de mostmár a gipszes karjával.
Ügyeskedett, hogy összetolja a két bútort...
Türelmes anyja nagyon összehúzta a szemöldökét és egyértelmű üzeneteket közölt csöpp fia felé, aki meg-megtorpant az újabb próbálkozástól...

Hogy megtanulta-e egy életre, hogy nem mászik és ugrál lehetetlen helyekről, veszélyes helyekre... (?)
...még nem tudni...

************************

Elgondolkodtam, mit is tennénk, ha E.-nek, az unokánknak eszébe jutna ilyesmi...
Aztán a gondolatot nyomban elhessegettem, E. már idősebb, biztos nem jut ilyesmi az eszébe.

Óriásit tévedtem!

Egyik esti telefonálásunkkor G., E. anyja többször megszakítva a telefonálást, szólt rá kisfiára, aki a sarokgarniturára ügyeskedte fel az összerakható kis asztalok közül a legkisebbet, azzal a céllal, hogy majd rámászik és leugrik onnan...
...az ész megáll!...
...s hogy megtanulta-e, hogy ezt a dolgot nem szabad máskor csinálni...., nem tudni...

A kis BATMAN-ek!
Nincs veszély érzet, csak bátor próbálkozás...
...de meddig, a szülőkre rájövő frászig, vagy a kórházig?

Komoly kérdés marad!

...hogy mi játszódik le a kis gyerekfejekben, azt nem tudjuk, de hogy a fiatal aggódó anyukák homlokráncai gyarapodnak, az biztos!!!!!

170) ..."túl félek mindentől!"

...mondta ezt E., a nagyobbik unokánk mind a négy és fél évével, amikor ő is és G., az édesanyja is betegek lettek...
Anyja rosszabbul volt, mint E.
Mindketten csak keltek/feküdtek, szomorkásan...
A betegségük kellemetlenségekkel járt...
...láz, étvágytalanság, fájó köhögés, szobazárka, kedvetlenség...

A mindennapos telefonálásainkkor most mi köszöntöttük jobb kedvűen, s "kurjantottuk" a telefonba, hogy Szia E.!, hátha jobb kedvre deríthetjük. Nem sikerült igazán. (:-(
Aztán a válasz lehangoló, lassú, csöndes, már-már elkeseredett volt.
Mama! ...túl félek mindentől!...
...a helyzet komolyságára ráébredve közölte mindezt E.
(:-(

2011. október 21., péntek

169) ...fűtenek

...még merev, darabos a napunk...
...még mindig hatással van ránk, hogy teljesen átfáztunk...
Remélhetőleg hétfőre, az új hétre fel is melegednek a termek...

*******************************************************
Ez a fűtés hiány csak hab a tortán...,
...mert történt itt a tanév kezdéskor még egy másik munkát akadályozó dolog is...

...még a nyári szünetben csőtörés volt az iskolában.
Meglehetősen hosszú ideig, igen nagy mennyiségű víz áztatta a falakat.
Még a jó időben szellőztetéssel lehetett szárítani a helyiségeket.
Ahogy megérkezett a hideg, egyre nehezebb lett a szellőztetés, nehezedett a száradás.

...és mit láttunk ma?
A festő tanulóink dolgoztak a korábban beázott tanteremben.
Már az előkezelt falak szárazak lettek a mennyezetet festették a fiúk...
Ez már haladás!

A gyerekek is és mi is megkíséreljük "túlélni" a megpróbáltatásokat...
Nehéz időszakon vagyunk túl.

2011. október 20., csütörtök

168) Fázunk az iskolában...

Igaz, a hivatalos fűtési szezon még csak néhány napja kezdődött, de már az elmúlt héten is fáztunk a suliban.
...és ezen a héten ez folytatódott...
...hideg hétfőn,
                     hideg kedden,
                                         hideg szerdán,
                                                              hideg csütörtökön...
most itt tartunk...
Fázunk...
...fáznak a gyerekek, fázunk mi is...

Senkit nem vigasztal, hogy a város szinte minden középiskolájában szünetel a fűtés...
A gáz-szolgáltató még tavasszal elzárta a gázt, tartozás miatt. Eddig nem egyenlítették ki...
Tanítási szünet/rövidített órák...
Nem megoldás...

Fázunk, de nagyon!


Jó lenne, ha Valakik meghallanák a fázók halk kiáltását!

A tanulók/tanárok nem tehetnek róla, hogy fáznak.
Nincs közünk a gáz-tartozáshoz.


A tanulóinknak joguk van ugyanazt a biztonságos iskolába járás körülményeit megélni, mint mi, vagy a szüleik, annak idején.


A héten az idő múlásával egyre több tanulónk hiányzik...

...névsor olvasás, ...kérdés: mit tudtok róla...?
...ez is beteg, az is beteg, amaz is beteg... egyre több a hiányzó...


Hiába a rövidített óra, minden nap átfáznak a csontjaink...

Mindenki végzi a munkáját..., szépen, csöndben...
...egykedvűek lettek a mindennapjaink...,
...lecsendesült a jókedvű, energiával teli gyerekzsivalytól egyébként más esetben szokásos iskola...


Leveleznek az illetékesek, ígérik, hogy megoldják...
...de mi még mindig fázunk...

...lehet, hogy holnap, hétfőn lesz fűtés...
...lehet, hogy holnap, kedden lesz fűtés...
...lehet, hogy holnap, szerdán lesz fűtés...
...lehet, hogy holnap, csütörtökön lesz fűtés...
...lehet, hogy holnap, pénteken lesz fűtés...

(...mint egy nyelvfejlesztő gyakorlat)
...bizakodunk... minden nap, de eddig még csak fázva tanulunk/tanítunk...

Ma azért annnyi változás történt, hogy meleg teát kaptunk a portánál, s annyit fogysztottunk a testet/lelket
melegítő innivalóból, amennyit csak akartunk...

...és ha lesz fűtés?...
...az nagyon jó lesz, ...csakhogy a tantermek teljesen kihűltek, idő kell a felmelegedéshez...

Bárcsak ott tartanánk már, hogy fűtenének az iskolákban!

(:-)

2011. október 17., hétfő

167) Á. ül! (vagy mégse?)

Á., a majdnem héthónapos unokánk kapaszkodva, segítséggel felül...
...igaz, még nem stabil, de affelé halad...
Nő ez a gyerek!
(:-)

2011. október 16., vasárnap

166) Népszerű a lázmérés

E., az unokánk lázas/beteg lett.
Anyja megkísérelte a lázmérést. Kicsit tartott a művelettől, mert egy éve egy hasonló betegségnél E. nem engedte a lázát megmérni.

Van ilyen a gyerekeknél.
Azt hiszik, hogy ez a művelet az ő "övezetüket" sérti.

-Nő az a gyerek!- mondta a Papa, amikor meghallotta, hogy E. a mostani alkalommal minden zokszó nélkül közreműködött a lázméréskor.

Sőt!!!!!!!!!!!!!!!!!
Anyja megegyezett vele, hogy ha az óra nagymutatója a 12-es állást eléri, akkor lefekvés előtt, 9 órakor megmérik a lázát.
Ez a megállapodás ESTE 3/4 8 körül történt.

E. figyelte az óramutatót és 8 órakor kikövetelte magának a lázmérést.
Sőt!
Annyira megtetszett neki a dolog, hogy neki este 9 óráig négyszer, anyjának meg két alkalommal is megmérték a lázát.

Tényleg nő az a gyerek!

(:-)

165) Belátás...

E., az unokánk mondta:

-Nem hallgattam rád Anya, ezért megbetegedtem.

Nagy hűvös helyiségben egy csomó kisgyerekkel, boldog, önfeledt játszadozás, kimelegedésig szaladgálás...
...s már kész is a köhögős/lázas állapot...
(:-(
...
Szobazárka, meleg tea, meleg ágy...
...
Gyógyulás következik!
(Reméljük!)

...ez a tanulási folyamat következő fokozata.
Összerakta, megfogalmazta, ki is mondta..., be is látta... szót kellett volna fogadnia...
E.! Jó az irány!

2011. október 13., csütörtök

164) ...telefonon...

Szia Mama!
Figyelj csak! Megmutatom neked, hogy mit csinálok! Hallgasd csak!
Éppen koppannak...
Hallod? Látod?

E., a négy és féléves unokánk így "mutatta meg", hogy éppen mit csinál.
Édesanyja, G. volt a közreműködő, s tolmácsolta, mi történik éppen...
...sok-sok apró labda koppanását lehetett hallani, mert E. a kis labdákat boldogan feldobálva a földretétésüket hallgatta.

Micsoda örömteli "közvetítés" telefonon...
Csupa jókedv! Csupa öröm!
Ha az emberfiának sok a gondja/feladata, a kis csiripelő királyfi szívet melengető módon felüdíti a fáradt lelkünket...
Klassz ez így...

(:-)

2011. október 12., szerda

163) ...iskolai adminisztráció!?!?!?!?!?! (3)

 

...és kérem eljött az újabb fordulója ama számbavételnek!

Megint egy kétoldalas telis-teli kérdésekből álló sok okosság, amire persze a meglévő tanulói adatokból nem igazán lehet ám szert tenni.
Maradt tehát a megkérdezés, telefonálás, aztán újra megkérdezés, ...összesítés, majd sorbanállás/sorbanülés a kollegák előtt/után, s leadás...
...és megkönnyebbülés!
Ó! Egek!
Micsoda megkönnyebbülés, mert valószínűleg már csak a félévi eredményhírdetés tájékán kerül sor egy újabb statisztikai rohamra...
...addig végre taníthatunk!
...boldogan, felhőtlenül, s titokban készülünk a következő számbavételre!!!!!

(:-)

162) Hasrafordulás

Hát bizony!
Telik az idő!
Á. már elmúlt féléves.
Ma délután, egy megszokott szopizás után kibontakozott Édeanyja karjaiból s csak úgy sebtiben hasára gördült... ...valamiféle játékok keltették fel az érdeklődését, s azoknak gyorsan utána kellett nézni.
Nagy volt a meglepetés! Ezzel új dimenzió nyílhat a fiatalember számára. Érdekes lehet  a világ szemrevételezése.
Volt ám egy kis bömbölö is, mert már visszafele nem működött a fordulás.
Egyelőre a folyamatnak az egyirányú változata ismerős.
...de lesz még idő megtapasztalni, hogy a hasrafordulásnak ellenkezője is létezik...

(:-)

161) ...megint mértékegység!

E. és V. beszélgettek...
E. az unokaöccs, V. pedig a nagynéni...
Kb. 25 évnyi köztük a korkülönbség, mégis mindig jól megértik egymást.

E. komoly kérdést intézett V.-hoz:
-V.! Te hány kilométer vagy?
No erre aztán ember legyen a talpán, aki választ tud adni, mert E., hiába érdeklődő óvodás, még nem tudja, hogy mennyi az egy kilométer!

- Én nem vagyok egy kilométer sem, csak százhatvannyolc centiméter.
...és  E. még azt sem tudja, hogy  mennyi az egy centiméter!

No de valahol/valamikor/valakivel el kell kezdeni azt a mértékegységismeretet!

Hát elkezdődött!!!

(:-)

2011. október 6., csütörtök

160) Papa! Tedd már le azt a kisbabát!

E., a nagyobbik unokánk igencsak érdeklődve figyeli Á.-t, az unokatestvérét, aki igen picike hozzá képest.

Fűrkészi a négy és féléves a félévest.

Tágra nyílt szemmel nézi a féléves a négy és félévest.

Gyűjtik a tapasztalatokat egymásról.
Ismerkednek...
Minden találkozáskor történik valami...
...
Nemrég történt...

Egyik hétvégi délelőttön hosszasan gokartozott E. az utcán a házunk körül, s követte őt a Papa, hogy biztonságosan hazatérjenek a körök rovásából...

Aztán kicsit hazajöttek pihenni...

A Papa ölébe vette Á.-t, s vele sétálgatott az udvaron, szépen, lassan, óvatosan...
Ugatott Picur, a kiskutyánk az utcai zajra; Á. számára ismeretlen zajok zavarták meg a napsütéses csöndet; a szőlőlugas, ill a fák levelei imbolyogtak... a Papa csöndes hangon beszélt a kisfiúhoz, nyugtatta a csöppséget...

Klassz volt...

E. csöndesen eljátszadozott az udvaron, mígnem egyszercsak megtörte a csöndet, s felszólította Papáját:

- Papa! Tedd már le azt a kisbabát!

... s játszott tovább, csöndesen, mígnem Á.-t etetni kezdték a Szülei, így tényleg kikerült a Papa öléből...
...s ezzel E. visszakaphatta hőn áhított játszótársát, a nagyon szeretett Papáját...

(:-)

159) ...segítő kollegák...

Kedves Kollegák!
Most, még itthonról köszönöm Nektek, hogy a betegségem alatt az osztályom ügyeit, ill. iskolai dolgaimat egyengetitek!

Nagyon rendes dolog Tőletek!
...
... az osztályfőnöki munka megszervezésében, ellátásában, a Gólyavetélkedőben való részvételben...  D. M., M. G.
... a hiányzások kezelésében... T. R.
... a tankönyv-vásárlás lezárásában... E. H.
... a következő statisztikával kapcsolatos információkban... Sz. E.
... a kollegákkal való telefonon történő beszélgetés megvalósításában... Z. P.,
...
...meg, hogy telefonon erőt adtál nekem a gyógyulásomhoz! T. M. S.
...
Tehát!
Jövök eggyel!

Sokótoknak, ...sokszor eggyel!

K Ö S Z Ö N Ö M !
(:-)

2011. október 5., szerda

158) ...amikor 1 kilométer nem 1000 méter!

...hát bizony nem arról van szó, hogy új mértékegység létrehozása van a láthatáron...
... ez még akkor sem megy, ha az ember lánya matematikát tanít...
...
?
...
Hogy is van ez akkor?

... az történt, hogy megint beteg lettem, s ismét itthon nyomom az ágyat, néhány napja...
Sikerült jól megfáznom.
Ha lehet a megfázási szinteket sorba rakni, akkor azt a fokozatot értem el, amikor "fáj az egész gyerek!" (mondta valamikor az Édesanyám...)
Ez azt jelenti, hogy fájnak a csontjaim, az izmaim, a bőröm is...
...még a hajam is fáj...
Belázasodtam.
...és így kényszerpihenőn vagyok. Sajnos már megint...

Komoly elfoglaltságom akadt.
A napjaim azzal telnek, hogy alszom...
  ...  az éjszakáim meg azzal telnek, hogy alszom... (ez utóbbi természetes!)
Ebben a betegállományban csak ez a jó,... (ha jó lehet egyáltalán egy betegség(?)
...
Nem érdekel, hogy kint verőfényes napsütés van, pedig Nap-bolond, meg kert-bolond, meg frisslevegő-bolond... vagyok,
sőt az sem érdekel, hogy pár nap múlva már jön aminek jönnie kell, azaz az ŐSZ.
Az őszben pedig azt az "ÉN NYARAM, azaz a "VÉNASSZONYOK NYARA" állapotot szeretem, de nagyon..."

...és  hogy jön ide a mértékváltás?

Elmentem az orvoshoz.
Ez egy kicsit túlzás, mert a férjem vitt el, mert jártányi erőm sem volt.
Miután Ő ment tovább intézni a dolgait, utazott tovább..., én elhatároztam, hogy majd hazamegyek. GYALOG. HAZASÉTÁLOK. Rakom a lábaimat egymás után... egy-kettő...
Kell egy kis mozgás, még ha beteg vagyok, akkor is, győzködtem magam...
(akkor még nem  tudtam, mi vár rám...)

Kaptam volna segítséget H.-tól a barátnőmtől, hogy a párja majd hazavisz, de Neki is elmondtam, hogy köszönöm, de majd hazasétálok.

Aztán hazasétáltam.
...ill. pontosítsunk csak egy kicsit!
Hazamásztam.
Lassan... Óvatosan... Komótoan, mint aki beteg, (mert hát az is vagyok)...
Aztán itt-ott támaszkodtam a kerítéskehez, s bíztattam magam, hogy nemsokára hazaérek, s közben bántam, hogy visszautasítottam a segítségnyújtó kezet...
...de ha ezt választottam, az is volt valamiért...
(...mert jogomban áll rossz döntést is hozni, meg mindazt jól meg is bánni, a saját bőrömre, amiben még mindig "fájok"!)

...kínomon keseregve megállapítottam, hogy baj van a mértékváltással, mert hiába kb. 1 km-re, azaz 1000 méterre lakunk a háziorvosunktól, nekem már az út közepénél eszembe ötlött, hogy
ez az 1 km legalább 5000 méterrel vetekszik...

(:-)

2011. szeptember 29., csütörtök

157) Iskolai adminisztrációóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó!!!!! (2)

...ugye megmondtam, hogy folytatódik a "nemszeretjük" munka, mégpedig újabb statisztika formájában...
...minden újabb nap, újabb táblázat vár bennünket, osztályfőnököket...
...kitöltendő sorok és oszlopok, melyeknek természetesen egyezniük kell bizonyos szisztéma szerint...
...aztán sorbaállni egyeztetésre, esetleg korrigálni...

...idő..., idő..., idő...

Persze tudja az emberfia, hogy kellenek ezek az adatok,

csakhát..., csakhát..., csakhát...

(:-(

2011. szeptember 26., hétfő

156) sms jött...

Szia Mama!
Mostmár a barackfák is reszkessenek, mert Á. ma 3 kanál barackot evett meg!
Puszi Nektek! Vék.
(:-)

No ugye, hogy ugye?

... s nemcsak alma van/lesz a világon!

Új megnevezést kell kitalálnom Á.-ról a kisunokánkról!

Gyümölcsfaló (?)

(:-)

2011. szeptember 25., vasárnap

155) Játszótérszín (?)

Az eddigi ismereteim alapján a színek: piros, kék, sárga, zöld, fekete, fehér, igen, nem (bocsánat ez már nem szín!) ... színek ismeretesek...

...meg a milyen színű? Valószínű! szín.

Most azonban van egy új, amit így hívnak, hogy játszótér-szín!

Nocsak!

Ez az új szín akkor keletkezik, ha kisgyermekkel játszótéren tölt az ember hosszabb időt.
Nagymamák/nagypapák, fiatal édesanyák/fiatal édesapák tudnak szert tenni erre az újfajta színre, ha a játszótéren hosszabb-rövidebb időt töltenek együtt unokájukkal/gyermekükkel...

J.-t, a testvéremet kérdeztem, hol töltötte az időt, hogy olyan jó napbarnított színe van a bőrének?
A válasz volt erre a "játszótér-szín", R.-val, kislány unokájával töltenek sok időt a játszótéren, így többekkel együtt Neki is kialakult ez az ú, divatos szín...
(:-)

154) A konyha sarkába borított birsalma

A "kis esemény" tegnap este történt...
Szóval D.-ben voltunk, a Bátyáméknál...

Vittünk ajándékban M.-nak a sógornőmnek egy kis "házi feladatot", egy láda birsalma formájában. (majd emleget bennünket, míg befőzi!)

Már indulni készültünk este, amikor döntés született arról, hogy a műanyag ládát, amiben a birsalmákat vittük, hozzuk el, mert nekünk még a betakarítási munkálatoknál szükségünk lesz rá, nekik meg csak a helyet foglalja.

Hova is tegyék? Mi legyen az alma sorsa? Tanakodott M., s már vette volna is elő a kisebb-nagyobb edényeket a birsalma tárolására....
...mire az én bátyám hamiskás mosollyal megoldotta a problémát, s egy határozott mozdulattal beborította a konyha sarkába a szekrény elé az összes almát...,
-Tessék gyerekek, itt a láda! - kurjantással a kezünkbe adta az üres műanyag ládát.

S hogy mit szólt M.?

...türelmes asszony lévén, csak a szemével szúrt a kedves férje felé, s csak annyit mondott tréfásan:
"Bolond vagy te J.!"

...hát tényleg az volt!

153) Költöztetést vállalunk!!!!!

D.-ben voltunk V.Cs.J., a nálam öt évvel idősebb bátyámnál és családjánál.

Korábban mesélte telefonon, hogy elmentek a feleségével kenyeret, meg tejet venni, s hazajöttek egy új hálószoba garnitúrával...

...valakinek ez így megy...
!
(Nyilván volt ennek a vásárlásnak előzménye...)

Tehát feleslegessé vált a régi garnitúra, s hogy ne dobják ki, azt kaptuk meg ki a hobbira...
Nyitottunk egy szállítmányozási vállalatot nyomban, a magunk erejéből, s az utánfutóval elruccantunk, meg hazaruccantunk, s közben helyet változtatott a már Náluk nem kívánatos garnitúra...

A fiúk: a férjem és a testvérem gondosan felpakolták a garnitúra részeit, leponyvázták, s jól le is kötötték, nehogy a több száz kilométeren keresztül balesetet okozzunk vele...

Mi már nagyon sokszor költöztünk, meg ők is néhányszor, így a fiúk mesterei voltak a felpakolásnak.
S most nyomban eldöntöttük, nagyon jól megy ez nekünk!

Költöztetést vállalunk!!!!!

No azért nem annyira!!!!!

Csak ha a családunk tagjai, vagy kedves ismerős kívánja tulajdonában lévő bútorait helyváltoztatásra bírni, ott leszünk, segítünk!!!!!
Halihó!

(:-)

152) Matematika tanár anya almával eteti a kisfiát...

...első napon, egy kanálka reszelt alma...
...második napon két kanálka reszelt alma...
...harmadik napon négy kanálka reszelt alma...

...negyedik napon..., kétely merül fel a fiatal édesanyában,
?????
...fejéhez kap, s megállapítja, hogy nem jó a mértani sorozat szerinti alma mennyiség adagolása;
...eldönti, változtat;
...az almát ezentúl számtani sorozat szerint adagolja,
(tehát nem szorozza az előző napi adagot, hanem óvatosan mindig hozzáad egy kicsit).

...negyedik napon öt kanálka reszelt alma...
...
...míg eljut a fél almáig, majd az egy alkalom egy egész alma mennyiségig...

...s megnyugtatóan telik az idő számára, hogy eldöntötte, az alma adag nem történhet exponenciális változás szerint!

Még jó, hogy Á.-t, a féléves kis unokánkat egyáltalán nem érdekli édesanyjának, V.-nek, a lányomnak az alma adagolás körüli dillemája, hanem cuppogva fogyasztja a kiskanálnyi almát...
...és még az is mindegy, hogy ki adja neki azt a finomságot: apja, anyja, bárki adhatja, elfogadja, és várja, csak hadd jöjjön!

Mondtam én, hogy alakul az ALMAFALÓ!

(:-)

2011. szeptember 24., szombat

151) Konzervüzem (6) ...lecsó

Több hete történt...

Lecsó... Lecsó... Lecsó... Lecsó... Lecsó... Lecsó... Lecsó...

... a magyar konyha legjellegzetesebb, legfontosabb alkotórésze.

Igazából csak a tejberizshez, meg a piskótához nem használjuk, egyébként meg mindnehez!
(...hát azért ez nem igaz!)
...csak olyan gyakori az ételeinkben, hogy már-már úgy tűnik, hogy még a lecsóhoz is lecsót teszünk, hogy lecsósabb legyen!

Vettem paradicsomot, meg paprikát...
...mert már a mi idei jó és nagy mennyiségű termésünket mind felfaltuk...

...kinyitottam a konzervüzememet, üveget, üvegfedőt mostam,... előkészítettem a befőznivalót...

...és darboltam, daraboltam, aztán elölről kezdtem, meg folytattam a darabolást, míg a végére nem értem...
...

És most jöjjön a lecsókészítés folyamatábrája...

Nagy lábos,
                paradicsom,
                                 fortyanás,
                                              bele paprika,
                                                                fortyanás,
                                                                             üvegberakás,
                                                                                               lekötözés,
                                                                         helyrerakás...

és már pikk-pakk kész is!
...
ENNYI!
(igaz ez tartott egy egész hétvégén!)

...és mostmár jöhet a felhasználás, mindenhez!

...no azért a gyümölcsleveshez mégse!...


...s most, hogy ennyire körbejártam a témát,

már érzem is a jellegzetes finom ízét/illatát...

Jó étvágyat minden lecsószeretőnek/lecsóevőnek!

Ha külföldre utazunk, szeretjük megkóstolni az adott hely étel specialitását is.
Közben míg gusztáljuk és fogyasztjuk önkéntelenül eszünkbe jut a mi kis magyar lecsónk: a jó sok hagymával kiegészített pörköltben, gulyásban, kolbászos/rizses/tojásos változatú lecsónak nevezett ételben, meg akár hideg téli estéken a meleg pirítós kenyérre kent, fokhagymával is kiegészített, meleg, citromos teával fogyasztható kis üvegünkből elővett házi készítményünk..., meg a meleg, szeretett, minket váró otthonunk és persze a családunk is...

... s rögtön honvágyunk is támad!

Lecsó... Lecsó... Lecsó... Lecsó... Lecsó... Lecsó... Lecsó...

(:-)